19. rész " Újabb meglepetés "

Kinyitottam az ajtót és egy futár állt az ajtóban egy csomaggal.
- Anne Saturday?
- Igen. Én vagyok - mondtam meglepődve.
- Ezt önnek hoztam. - egy csokor rózsát és egy dobozt adott át.
- Köszönöm. De ki küldte?
- Azt nem mondhatom meg - közölte a futár - De aki küldte ezt az üzenetet hagyta. További szép napot.
A futár átadta a levelet és elment. Nagyon meglepetten mentem be a házba.
- Na ki volt az?
- Egy futár. Hozott egy csomagot de nem tudom ki küldhette.
- Akkor bontsd mondjuk ki, hogy megtudjuk - javasolta apa nevetve.
- Hahaha..de vicces vagy. Na várjál csak a meccs közben szét foglak oltani.
- Jajj de félek!
- Gyere Annie ülj le és bontsd ki. Már én is kíváncsi vagyok - mondta anya.
Leültem a nappaliban és kibontottam a mellékelt levelet. Furcsa volt, mert a borítékra sem volt ráírva, hogy ki küldte. A levélben ez állt :
" Szia édesem! - kezdtem hangosan olvasni - Ne haragudj, de ezt elfelejtettem odaadni reggel odaadni. Remélem nem haragszol érte. Ha kibontottad kérlek azonnal hívj fel, mert gyorsan vissza kellene szólni. A szüleiddel is megfogom beszélni és nagyon remélem, hogy elengednek. Szeretlek: Niall.
- De gyönyörű rózsák! - ámuldozott anya - Will! Te miért nem hozol nekem soha virágot?
- Nyugalom asszony! - nevetett apa - Majd beszélek Niallel, hogy mi a taktikája, mert úgy látom Annenek bejön.
- Jól van ember! - mosolygott anya - Bontsd ki Annie a csomagot, mert nagyon izgulok.
- Anya nyugi! Nem te kaptad hanem én - nevettem.
Gyorsan felbontottam a csomagot. Két repülőjegy volt benne és egy szállodai prospektus. Gyorsan megnéztem az úti célt. El sem hiszem. Bali volt ráírva. Annyira régen el szerettem volna menni oda. Remélem anyáék megengedik. A prospektus egy gyönyörű tengerparti szálloda prospektusa volt. Olyanok voltak a szobák, hogy mindegyik egy külön ház volt. Rögtön beleszerettem.
- Na mit szóltok? - kérdeztem boci szemekkel - Ugye elengedtek?
- Hát nem is tudom. Nem vagy kicsit fiatal erre Annie - kérdezte anya - Valami bajod eshet.
- Anya! Kérlek. Annyira szeretnék elmenni. Tudod, hogy mindig ide szerettem volna eljutni és most sikerülhet...Niallel. Álmaimban nem gondoltam, hogy ez valaha is összejöhet. Kérlek.
- Will, te mit gondolsz? - kérdezte anya apától.
- Nem örülök neki, hogy elmegy nélkülünk. De Niall rendes srác és tudom, hogy mennyire szereti Anniet mert tudtam vele beszélgetni. De az tény, hogy nagyon fiatal vagy. Részemről rendben van.
- Imádlak apa - ugrottam a nyakába - Anya te mint mondasz?
- Nem tudom kicsim.
- Kérleeeek - könyörögtem.
- Egy feltétellel. Apád is elvisz engem ebbe a szállodába ha hazajöttetek. Egy kis elő házassági évfordulós ajándék.
- Köszönöm, köszönöm, köszönöm!!!Annyira imádlak titeket - öleltem meg őket - Gyorsan felhívom Niallt!
Felrohantam a szobámba a telefonomért és megcsörgettem Niallt. Sajnos csak a hangpostája kapcsolt be. Gyorsan elmondtam a hangpostájára, hogy hívjon fel ha végzett, mert kell beszélnünk valamit. Direkt fogalmaztam így, nem akartam rögtön lelőni a poént.
- Anne! Gyere le! Kezdődik a meccs!
- Szaladok apa!
Gyorsan zsebre raktam a telefonom, hogy majd ha visszahív fel tudjam venni.
- Milyen meccs is lesz? - kérdeztem.
- Kézilabda.
- Jujj de jó! Kik játszanak?
- Magyarország- Horvátország
- Hajráá magyarok!!
Lehuppantam apa mellé a kanapéra. Imádok kézilabdázni. Régen apával nagyon sokat játszottam, meg az osztálytársaimmal is. De vonzott a modellkedés és abba kellett hagynom. Néha magamnak nagyon szeretek dobálgatni. A garázs oldala szuper kapu lesz. Holnap fel is festem.
- Ha ti ketten meccset néztek akkor nem marad meg senki a közeletekben. Engedelmetekkel én felmegyek a szobába olvasni. - nevetett anya.
- Szia! - köszöntünk el kórusban.
- Anne! Hozd kérlek ide a chipset meg a kaját.
- Már hozom is. Farkaséhes vagyok.
- De aztán nekem is maradjon. - nevetett apa
- Még meggondolom.
Elmentem a cuccokért és visszaültem apa mellé. A meccs nagyon jó volt hosszabbítás után nyertünk 26-30-ra.
- Mennyi az idő? - kérdeztem álmosan.
- Kilenc óra.
- Kilenc? Ez érdekes Niall még nem hívott. Biztos elhúzódott a sajtótájékoztató.
- Lehet. De a többi sráccal találkoztam amikor voltam kint az udvaron szünetben.
- Igen? Ez érdekes. De most megyek aludni. Jó éjszakát!
- Szia Anne!
Adtam egy jó éjt puszit anyáéknak és elmentem a lefürdeni. Zuhanyozás alatt végig Niall-en pörgött az agyam, hogy miért nem hívott fel. Mikor befeküdtem az ágyba eldöntöttem, hogy nem fogok futni utána. Én addig nem fogok neki írni amíg ő nem ír.
Nagyon meleg éjszaka volt, így megint kinyitottam a teraszajtót. Titkon reméltem, hogy Niall megint bejön hozzám. Vártam egy darabig de annyira álmos voltam, hogy nem tudtam sokáig ébren maradni.
Éjszaka nagyon rosszat álmodtam. Azt álmodtam, hogy minden ami történt velem eddig az csak álom volt és megint egy falusi lány vagyok és nem ismerem meg Niallt. Annyira borzasztó volt. Sírni kezdtem és arra ébredtem fel, hogy valaki átölel és a nevemet mondja.
- Anne! Édesem semmi baj. Itt vagyok. Csak rosszat álmodtál.
- Ni- Niall te vagy az? -dadogtam.
- Persze, hogy én vagyok. Annyira hiányoztál. Muszáj volt látnom téged.
- Nem hívtál vissza - mondtam szomorúan.
- De visszahívtalak csak gondolom elmentél már aludni. Azt hittem valami baj van ezért jöttem át.
- Nincsen most már semmi baj. Annyira jó hogy itt vagy! - öleltem át meztelen felsőtestét.
- Kicsim itt vagyok és nem fogok soha elmenni! De miről akartál beszélni?
- Ez az utazás...az a helyzet....
- Mondd már! - könyörgött
- Szóval....anyáék elengedtek! - mosolyogtam.
- Tényleg??? Jézusom ez nagyszerű. Első közös nyaralásunk. Tetszik az úti cél? - kérdezte vigyorogva.
- Imááádom! Annyira jó, hogy elmegyünk! De hogy-hogy?
- Hát gondoltam, hogy meg szeretnélek lepni egy kis ajándékkal.
- "Kis" - nevettem.
- A dátumot láttad?
- Nem. Mikor megyünk?
- Július ötödikétől tizenötödikéig. Úgy tudom a névnapod július tizedikén van.
- Ez a névnapi ajándékom?
- Pontosan.
- Imádlak! De nekem nem kell semmilyen ajándék. Elég, hogy te az enyém vagy.
- Szeretlek te kis lökött - mosolygott Niall
- Én még ennél is jobban. Mennyi az idő?
- Fél 2. Szóval aludjunk, mert én nagyon álmos vagyok már.
- Én is és jönnek a srácok át reggelizni.
- Uhh jó, hogy mondod. Akkor nekem korábban kell kelnem.
- Majd felébresztelek. De aludj most kis manóm, mert ma nehéz napod lehetett.
- Jó éjt - mondta Niall egy csók kíséretében.
Imádok Niallel aludni. Remélem, hogy még nagyon sokszor aludhatok így. Vajon tényleg együtt leszünk örökké?