19. rész " Újabb meglepetés "

Kinyitottam az ajtót és egy futár állt az ajtóban egy csomaggal.
- Anne Saturday?
- Igen. Én vagyok - mondtam meglepődve.
- Ezt önnek hoztam. - egy csokor rózsát és egy dobozt adott át.
- Köszönöm. De ki küldte?
- Azt nem mondhatom meg - közölte a futár - De aki küldte ezt az üzenetet hagyta. További szép napot.
A futár átadta a levelet és elment. Nagyon meglepetten mentem be a házba.
- Na ki volt az?
- Egy futár. Hozott egy csomagot de nem tudom ki küldhette.
- Akkor bontsd mondjuk ki, hogy megtudjuk - javasolta apa nevetve.
- Hahaha..de vicces vagy. Na várjál csak a meccs közben szét foglak oltani.
- Jajj de félek!
- Gyere Annie ülj le és bontsd ki. Már én is kíváncsi vagyok - mondta anya.
Leültem a nappaliban és kibontottam a mellékelt levelet. Furcsa volt, mert a borítékra sem volt ráírva, hogy ki küldte. A levélben ez állt :
" Szia édesem! - kezdtem hangosan olvasni - Ne haragudj, de ezt elfelejtettem odaadni reggel odaadni. Remélem nem haragszol érte. Ha kibontottad kérlek azonnal hívj fel, mert gyorsan vissza kellene szólni. A szüleiddel is megfogom beszélni és nagyon remélem, hogy elengednek. Szeretlek: Niall.
- De gyönyörű rózsák! - ámuldozott anya - Will! Te miért nem hozol nekem soha virágot?
- Nyugalom asszony! - nevetett apa - Majd beszélek Niallel, hogy mi a taktikája, mert úgy látom Annenek bejön.
- Jól van ember! - mosolygott anya - Bontsd ki Annie a csomagot, mert nagyon izgulok.
- Anya nyugi! Nem te kaptad hanem én - nevettem.
Gyorsan felbontottam a csomagot. Két repülőjegy volt benne és egy szállodai prospektus. Gyorsan megnéztem az úti célt. El sem hiszem. Bali volt ráírva. Annyira régen el szerettem volna menni oda. Remélem anyáék megengedik. A prospektus egy gyönyörű tengerparti szálloda prospektusa volt. Olyanok voltak a szobák, hogy mindegyik egy külön ház volt. Rögtön beleszerettem.
- Na mit szóltok? - kérdeztem boci szemekkel - Ugye elengedtek?
- Hát nem is tudom. Nem vagy kicsit fiatal erre Annie - kérdezte anya - Valami bajod eshet.
- Anya! Kérlek. Annyira szeretnék elmenni. Tudod, hogy mindig ide szerettem volna eljutni és most sikerülhet...Niallel. Álmaimban nem gondoltam, hogy ez valaha is összejöhet. Kérlek.
- Will, te mit gondolsz? - kérdezte anya apától.
- Nem örülök neki, hogy elmegy nélkülünk. De Niall rendes srác és tudom, hogy mennyire szereti Anniet mert tudtam vele beszélgetni. De az tény, hogy nagyon fiatal vagy. Részemről rendben van.
- Imádlak apa - ugrottam a nyakába - Anya te mint mondasz?
- Nem tudom kicsim.
- Kérleeeek - könyörögtem.
- Egy feltétellel. Apád is elvisz engem ebbe a szállodába ha hazajöttetek. Egy kis elő házassági évfordulós ajándék.
- Köszönöm, köszönöm, köszönöm!!!Annyira imádlak titeket - öleltem meg őket - Gyorsan felhívom Niallt!
Felrohantam a szobámba a telefonomért és megcsörgettem Niallt. Sajnos csak a hangpostája kapcsolt be. Gyorsan elmondtam a hangpostájára, hogy hívjon fel ha végzett, mert kell beszélnünk valamit. Direkt fogalmaztam így, nem akartam rögtön lelőni a poént.
- Anne! Gyere le! Kezdődik a meccs!
- Szaladok apa!
Gyorsan zsebre raktam a telefonom, hogy majd ha visszahív fel tudjam venni.
- Milyen meccs is lesz? - kérdeztem.
- Kézilabda.
- Jujj de jó! Kik játszanak?
- Magyarország- Horvátország
- Hajráá magyarok!!
Lehuppantam apa mellé a kanapéra. Imádok kézilabdázni. Régen apával nagyon sokat játszottam, meg az osztálytársaimmal is. De vonzott a modellkedés és abba kellett hagynom. Néha magamnak nagyon szeretek dobálgatni. A garázs oldala szuper kapu lesz. Holnap fel is festem.
- Ha ti ketten meccset néztek akkor nem marad meg senki a közeletekben. Engedelmetekkel én felmegyek a szobába olvasni. - nevetett anya.
- Szia! - köszöntünk el kórusban.
- Anne! Hozd kérlek ide a chipset meg a kaját.
- Már hozom is. Farkaséhes vagyok.
- De aztán nekem is maradjon. - nevetett apa
- Még meggondolom.
Elmentem a cuccokért és visszaültem apa mellé. A meccs nagyon jó volt hosszabbítás után nyertünk 26-30-ra.
- Mennyi az idő? - kérdeztem álmosan.
- Kilenc óra.
- Kilenc? Ez érdekes Niall még nem hívott. Biztos elhúzódott a sajtótájékoztató.
- Lehet. De a többi sráccal találkoztam amikor voltam kint az udvaron szünetben.
- Igen? Ez érdekes. De most megyek aludni. Jó éjszakát!
- Szia Anne!
Adtam egy jó éjt puszit anyáéknak és elmentem a lefürdeni. Zuhanyozás alatt végig Niall-en pörgött az agyam, hogy miért nem hívott fel. Mikor befeküdtem az ágyba eldöntöttem, hogy nem fogok futni utána. Én addig nem fogok neki írni amíg ő nem ír.
Nagyon meleg éjszaka volt, így megint kinyitottam a teraszajtót. Titkon reméltem, hogy Niall megint bejön hozzám. Vártam egy darabig de annyira álmos voltam, hogy nem tudtam sokáig ébren maradni.
Éjszaka nagyon rosszat álmodtam. Azt álmodtam, hogy minden ami történt velem eddig az csak álom volt és megint egy falusi lány vagyok és nem ismerem meg Niallt. Annyira borzasztó volt. Sírni kezdtem és arra ébredtem fel, hogy valaki átölel és a nevemet mondja.
- Anne! Édesem semmi baj. Itt vagyok. Csak rosszat álmodtál.
- Ni- Niall te vagy az? -dadogtam.
- Persze, hogy én vagyok. Annyira hiányoztál. Muszáj volt látnom téged.
- Nem hívtál vissza - mondtam szomorúan.
- De visszahívtalak csak gondolom elmentél már aludni. Azt hittem valami baj van ezért jöttem át.
- Nincsen most már semmi baj. Annyira jó hogy itt vagy! - öleltem át meztelen felsőtestét.
- Kicsim itt vagyok és nem fogok soha elmenni! De miről akartál beszélni?
- Ez az utazás...az a helyzet....
- Mondd már! - könyörgött
- Szóval....anyáék elengedtek! - mosolyogtam.
- Tényleg??? Jézusom ez nagyszerű. Első közös nyaralásunk. Tetszik az úti cél? - kérdezte vigyorogva.
- Imááádom! Annyira jó, hogy elmegyünk! De hogy-hogy?
- Hát gondoltam, hogy meg szeretnélek lepni egy kis ajándékkal.
- "Kis" - nevettem.
- A dátumot láttad?
- Nem. Mikor megyünk?
- Július ötödikétől tizenötödikéig. Úgy tudom a névnapod július tizedikén van.
- Ez a névnapi ajándékom?
- Pontosan.
- Imádlak! De nekem nem kell semmilyen ajándék. Elég, hogy te az enyém vagy.
- Szeretlek te kis lökött - mosolygott Niall
- Én még ennél is jobban. Mennyi az idő?
- Fél 2. Szóval aludjunk, mert én nagyon álmos vagyok már.
- Én is és jönnek a srácok át reggelizni.
- Uhh jó, hogy mondod. Akkor nekem korábban kell kelnem.
- Majd felébresztelek. De aludj most kis manóm, mert ma nehéz napod lehetett.
- Jó éjt - mondta Niall egy csók kíséretében.
Imádok Niallel aludni. Remélem, hogy még nagyon sokszor aludhatok így. Vajon tényleg együtt leszünk örökké?

18. rész " A szomszédok "

Reggel amikor felkeltem Niallt már nem találtam mellettem. Biztosan gyorsan lemászott, hogy apáék ne vegyék észre. Nagyon profi erkélymászó. Ezen nekem is nevetnem kellett. Hirtelen anya hangját hallottam.
- Annie! Vendégeid jöttek!
Ahogy ezt kimondta egy ismerős hang ütötte meg a fülemet.
- Jó reggelt Csipkerózsika! Már meg sem ölelsz?
Hát persze, hogy Harry az.
- Dehogyisnem! - gyorsan kimásztam az ágyból, megölelgettem és összeborzoltam a haját - Jó reggelt Hazz!
- Hmm..csini pizsi - vigyorgott perverzen.
- El a kezekkel a barátnőmtől - Niall lépett be a szobába.
- És itt is van a szőke herceg - forgatta vigyorogva a szemét Harry.
- Niall! - ugrottam a nyakába és szenvedélyes csókot leheltem a szájára - Hiányoztál.
- Szia Anne! - köszönt Louis, Zayn és Liam kórusban.
- Sziasztok srácok! Már annyira régen láttalak titeket! - odamentem hozzájuk és megöleltem őket is.
- Jönnénk mi többet is ha Niall nem sajátítani ki - nevetett Zayn.
- Ez az. Mindig rólad áradozik, hogy Anne ilyen, Anne olyan - mosolygott Louis.
- Köszi srácok! - pirult el Niall és megfogta a derekamat.
- Srácok csak szerelmesek! Hagyjuk őket nyugodtan - vigyorgott Liam.
- Fiatalok! Nem vagytok éhesek? Jó Niall tudjuk, hogy te az vagy! - jött fel anya a szobába.
- Nagyon is! De sietnünk kell a sajtótájékoztatóra. - szomorodott el Hazza - Holnap?
- Rendben! Akkor holnap össznépi reggeli nálunk. - mosolygott anya.
- Öhhm..jut eszembe. Anya ismered a fiúkat? - kérdeztem.
- Persze. Sokat segítettek a költözködésnél.
- Tényleg?- vontam fel a szemöldököm
- Ahha. - nevettek a fiúk.
- Anyukád nagyon jó fej. - mosolygott Hazza és átölelte anyát.
- Köszi Harry! Én is nagyon szeretlek titeket!
- Mi is szeretjük Vicki néni - nevetett Liam, Zayn és Louis.
- Csoportos ölelés! - kiabálta Niall.
Mindenki odament és elkezdte ölelgetni anyát. Idő közben apa is odajött és ő is beszállt.
- Apa, akkor gondolom te is ismered a srácokat.
- Persze, hogy ismerem! Sziasztok srácok! - mosolygott apa
- Helló Will! - mosolyogtak.
- Ne haragudjatok de tényleg mennünk kell, mert Paul nagyon ideges lesz. Köszönünk mindent. Holnap reggel jövünk. - mondta Zayn.
- Várunk titeket! - mondta apa - Gyertek kikísérünk titeket!
- Én lehet, hogy még jövök ma. Persze ha nem baj. - mondta Niall.
- Dehogyis! Gyere minél előbb. - ölelte meg anya Niallt.
Apa és anya lekísérte Louist, Liamet és Zaynt. Csak Hazza, Niall és én maradtunk a szobában.
- Köszi Harry a tegnapit! - és egy puszit nyomtam az arcára.
- Nincs mit Csajszi! Ha ez lesz a jutalom többször adok Niallnek tippeket és mentem ki a szüleidtől.
- Lassan a testtel Styles! - bokszoltam a karjába.
Harry csak pimaszul vigyorgott.
- Szia szerelmem! Később hívlak. Nem tudom mikor tudok eljönni, de amint lehet jövök.
- Rendben. Hiányozni fogsz.
- Te is nekem. - és egy csókot lehelt az ajkaimra.
- Na gyerünk már Niall mert elkésünk! Szia Anne! - mondta Harry, gyorsan megölelt és kivonszolta Niallt a szobából.
Mikor a fiúk elmentek anya és apa feljöttek a szobámba.
- Köszönöm az iPhone-t! Imádlak titeket!
- Mi is téged Anne! - mosolyogtak - De most el kell mennünk. Később jövünk. Addig itt maradsz egyedül?
- Persze.
- Reggeli a hűtőben. - nevetett anya
- Megtalálom.
- Szia prücsök!
Apa és anya lementek és hallottam, hogy indul a kocsi és elmennek. Én felöltöztem, lementem reggelizni és beüzemeltem az új telefonomat. Gyorsan csináltam is magamról egy képet twitterre. Jajj de régen voltam fent. Legnagyobb meglepetésemre a követőim száma nagyon megemelkedett. Egy csomó aranyos üzenetet kaptam, hogy milyen aranyosak vagyunk Niallel és sok boldogságot kívántak. Voltak közöttük utálkozó üzenetek is de azokkal nem foglalkoztam. Láttam, hogy El,Dani és Perrie is bekövettek twitteren. Feltöltöttem a képeket. Ránéztem az órára. Már 3 óra volt! Körbejártam a házat és az udvart. Aztán mikor már nem találtam semmit bekapcsoltam a tv-t és elkezdtem valami csöpögős filmet nézni. Milyen jó, hogy megtanultam angolul- gondoltam magamban.
5 óra körül anyáék is hazaértek.  Kipakolták amit vettek, nem volt közöttük semmi érdekes csak egy csomó kaját vettek.
- Annie! Vettem egy csomó chipset. Este megnézzük a meccset?
- Még szép, hogy meg! Olyan régen néztünk már együtt meccset.
És akkor csengettek.
- Anne kinyitod?
- Persze.
Gyorsan kimentem és kinyitottam az ajtót. Az ajtóban nem volt semmi csak egy csomag egy üzenettel...

17. rész " Egy csodás éjszaka " 

Miután Niallt kikísértem elköszöntem anyéktól és felmentem a vadonatúj szobámba. Most így egyedül megnézve is elképesztő látványt nyújtott. Hatalmas ágy(amin ketten is elférnek), gyönyörű terasz amiről London belvárosára lehet látni, saját fürdő egy hatalmas fürdőkáddal,egy hatalmas szekrénnyel, egy sminkes asztal, amit már nagyon régen akartam és egy íróasztal amin két doboz volt rajta egy levéllel. A levélre az volt írva, hogy Annienek.
" Édesem! Ez egy ajándék tőlem annak örömére, hogy hivatalosan is londoni csajszi lettél. Az én ajándékom a kisebb, a szüleidé a nagyobb. Kíváncsi vagyok az arcodra, amikor kinyitod. Niall."
A nagyobbik dobozban egy új Apple laptop volt. Anyáé ajándéka. Ez valami elképesztő. Saját laptop. Le akartam szaladni hozzájuk megköszönni, de már láttam, hogy elmentek aludni. Majd holnap megköszönöm nekik.
A kisebbik dobozt nagy izgalommal nyitottam ki. A dobozban egy új iPhone 5 volt. Na jó. Ez már kicsit sok volt nekem. Niall és apa megvesztegette az egész Apple céget? Ezen kicsit nevetnem kellett. Majd holnap megköszönöm nekik a csodás ajándékokat.
Belenéztem a szekrényben tele volt új ruhákkal. Ezen már kicsit gyanakodtam. Mit akarhatnak anyáék? Ezen majd ráérek holnap agyalni.
Gyorsan lemosakodtam és felvettem egyet a vadonatúj hálóingeim közül. Kinyitottam a teraszajtót, hogy jöjjön be a levegő, mert nagyon meleg volt és lefeküdtem aludni.
Körülbelül éjfél lehetett mire befejeztem az agyalást és el tudtam aludni. Hirtelen arra ébredtem fel, hogy valaki fekszik mellettem az ágyban. Sikítani akartam, de az illető befogta a számat.
- Shhh..Annie, szerelmem! Én vagyok.
Akkor megismertem Niall gyönyörű kék szemeit és megöleltem.
- Te meg hogyan kerülsz ide? - kérdeztem
- Nagyon hiányoztál és ezt elfelejtetted.- majd egy hatalmas csókkal döntött hanyatt.
- Hát igen, ezt elfelejtettem.
- Hmm..tetszik ez az ágy - mosolygott Niall
- Nekem is. De van valami amiről beszélni szeretnék veled. Niall, én megígértem magamnak, hogy ha lehet nem fogok lefeküdni senkivel az esküvőmig. Remélem megérted. - mondtam szomorúan.
- Na gyere ide! - beleültem az ölébe és folytatta - Nem akarok semmit tenni ami neked nem tetszik. De ezt én is eldöntöttem magamnak, hogy nem fogok senkivel. Ezen nincsen semmi szégyelleni való. Te így vagy tökéletes nekem. Várunk az esküvőnkig. - nevetett.
- Várunk. De a srácoknak nem tűnt fel, hogy eljössz?
- De...igazából tudnak róla. Harry megígérte, hogy reggel dob fel nekem tiszta ruhát, ők meg átjönnek megismerkedni a szüleiddel a sajtótájékoztató előtt. Már nagyon kíváncsiak rájuk.
- De aranyosak! Holnap megköszönöm nekik...Várj! Hogyan érted, hogy tiszta ruhát? - mosolyogtam
- Hát úgy gondoltam, hogy itt alszom veled. Ha nem gond.
- Hát nem is tudom - cinkeltem - Az szuper lesz. Egész éjszaka veled - és még egy csókot adtam neki.
- Akkor jó - nevetett - És hogy tetszik az ajándékom?
- Erről akartam veled beszélni. Apával kiraboltátok az Apple céget?
- Dehogyis! - nevetett - Csak mesélték, hogy nagyon akarsz egy iPhonet. Én meg ismerek egy srácot aki szerzett nekünk. A laptop csak hab a tortán.
- Fantasztikusak vagytok! - öleltem meg.
- Te még nálunk is jobban! De nem kéne neked aludni?
- De kéne. De nem akarok aludni, ha veled vagyok.
- Nyugalom. Itt leszek veled egész éjjel.
- Nem félsz apáéktól?
- Nyugi. Nem fognak észrevenni. Hazza kitalálta, hogy korán átjön és feldobja nekem a ruhát. Nem lesz gond.
- Ha sikerül. Többször is csinálhatnánk ilyet.
- Akár minden éjjel. De gyorsan átöltözök.
- Hoztál pizsit? - vigyorogtam.
- Hoztam de akkor túlöltözöttnek érezném magam melletted. Nagyon szexi ez a hálóing. - vigyorgott vissza.
- Hajjj de vicces vagy. Ne én tényleg alszom. Majd gyere ha készen vagy.
Niall lemászott az ágyról és hallottam, hogy átöltözik. Rám olyan fáradtság jött, hogy csak azt éreztem, hogy bebújik mellém az ágyba és átölel.
- Nincs rajtad felső? - kérdeztem félálomban.
- Nincs. Baj? - kérdezte
- Dehogyis. Imádok hozzád bújni. - mosolyogtam.
- Aludj Annie - mosolygott.
- Niall?
- Igen?
- Nagyon szeretlek.
- Én is Annie. - ölelt át szorosabban.
- Ugye soha nem fogjuk elhagyni egymást?
- Ha rajtam múlik akkor soha. Rád vártam egész életemben.
- Akkor jó - ez volt az utolsó mondatom, mert azonnal elaludtam.
Ott feküdtem életem szerelme karjában és csak az enyém volt. Csak az enyém. Niall sokáig nem tudott elaludni, mert annyira figyelte, hogy hogyan alszom. Végül ő is elaludt. Így aludtunk kéz a kézben. Csodálatos volt....

16. rész " Az új ház"

Mikor bementem a szobánkba az asztalon egy cetlit találtam. A cetlin ez állt: " Hercegnő! Meglepetééés! Apáddal nem vacsorázni mentünk hanem beköltöztünk az új házba. Gyere és nézd meg! Mi itt várunk. Kérd meg Niallt, hogy hozzon el. Nem szeretnék, hogy egyedül mászkálj a sötét utcán. Anya."
Annyira boldog lettem és izgatott, hogy rögtön előbányásztam a telefonomat a táskámból és felhívtam Niallt. Rögtön felvette.
- Szia Annie! Már hiányzom is? - kérdezte szellemeskedve.
- Szia! Persze, hogy hiányzol. De most nem ezért hívlak. Nagyon messze vagy már?
- Nem igazából itt vagyok lent a hotel haljában. Apukád hívott és elmondta, hogy mi van. Olyan vicces volt eljátszani, hogy semmiről nem tudok. - nevetett bele a telefonba.
- Szóval te mindenről tudtál? Na várjál csak. Csak kaparincsalak a karmamim közé. Megemlegeted még ezt. Kis gonoszok. - nevettem vissza.
- Na gyere! Siess! Addig felkészülök a halálra.
- Készülj is! Mindjárt ott vagyok!
- Várlak.
Leraktam a telefont és rohantam a lifthez. Menet közben gondolkodtam. De hülye vagyok. Bruce sem várt az ajtónál. A cuccaim se voltak a helyén. Ez is Niall miatt van. Túlságosan szeretem. Na ezt is a fejéhez fogom vágni. Mikor leértem a földszintre egy nagyon rossz látvány fogadott. Egy csomó lány rajongó volt ott és Niallel fotózkodtak. Nem akartam odamenni. De kicsit rossz érzés is volt. Tudom, hogy ez vele jár de akkor is. Mikor végső bánatomban odamentem a recepcióhoz és leadtam a kulcsomat valaki hátulról megfogta a kezem. Niall volt az. A rajongók előtt odajött hozzám és megcsókolt. A csók után ezt suttogta:
- Mindennél jobban szeretlek.
- Én is téged.
Nagy meglepetésemre a Directionerek odajöttek és gratuláltak, hogy milyen szép pár vagyunk és sok boldogságot kívántak nekünk. Annyira aranyosak voltak. Kértek közös képet meg autógrammot. Elköszöntünk tőlük és elmentünk a házunkhoz.
- Te tudod hol van a ház? - kérdeztem.
- Persze. Én ajánlottam a szüleidnek.
- Ezt nem hiszem el. - mondtam durcásan - Mindenből kimaradok.
Niall csak mosolygott és beállt egy gyönyörű fehér ház udvarába.
- Ez a mi házunk? - hüledeztem.
- Pontosan.
Valami eszméletlen volt. Hatalmas kert tele gyönyörű növényekkel. Egy medence az udvaron. Egy kis tó. Mindig ilyen házra vágytam.
Anyáék láthatták, hogy megjövünk és kijöttek elénk.
- Na hogy tetszik Prücsök? - kérdezte apa
- Ez valami bámulatos.
- Gyertek be megmutatjuk a ház többi részét.
Apa megfogta anya kezét és együtt sétáltak be. Niall és követte a példát. Annyira imádom fogni a kezét. Mintha soha nem akarnám elengedni.
A ház belülről is bámulatos volt. Hatalmas étkező és konyha. Az emeleten volt a szobám, anyáéké meg a földszinten. A szobám fekete és lila volt. Imádtam. Hatalmas baldachinos ággyal, saját fürdővel és terasszal maga volt az álom. Volt egy vendég szoba is amit ünnepélyesen Niallnek adtuk, aki szólni sem tudott az örömtől. Mikor a gyönyörű házat bejártuk. Apáék így szóltak:
- Egy legjobbat még nem is tudod.
- Ennél jobb is van?
Apa, anya és Niall csak mosolygott.
- Ki vele. Mit nem mondtatok el?
- Niall mondd el neki! - mosolygott anya.
- Hát - kezdett bele Niall - A szomszédokról nem is kérdeztél.
Látta, hogy leesik az állam.
- Remélem nem gáz, hogy a One Direction lesz a szomszédod.
- Komolyan a szomszédban lakik a One Direction?....Soha nem hallottam róluk - nevettem.
Niall is elkezdett nevetni.
- Emberek több komolyságot - vigyorogtam - Ennél nagyobb ajándékot nem is kaphattam volna. Apa, anya imádlak titeket! - megölelgettem őket és utána Niallhoz fordultam - Téged is imádlak!
- Én is téged! Örülök, hogy örülsz és, hogy a szüleid is így megbíznak bennem.
- Ez természetes Niall, már családtag vagy - mosolygott anya.
- Ez így van! Nagyon kedvelünk Niall. Örülünk, hogy itt vagy - mondta apa.
- Én is köszönöm és maguk a világ legjobb fej szülei. De most már mennem kell. Holnap sajtótájékoztató lesz.
- Muszáj menned? De itt laksz a szomszédban.
- Ne haragudj hercegnőm! Holnap találkozunk. Ennél közelebb nem is lehetnénk egymáshoz.
- Ez igaz. Akkor szia! Még este felhívlak oké?
- Persze, de nem ha én hívlak előbb.
Kikísértem Niallt és visszamentem álmaim házába. Lehetne még ennél is jobb az életem?

15. rész " Egy gyönyörű ajándék"

- Anne! Ez te vagy? Annyira  más lettél. - ámuldozott Niall.
- Persze, hogy én vagyok te lökött. Nem tetszem? - kérdeztem szomorúan.
- Te vagy a világ leggyönyörűbb lánya te lökött. - mosolygott - De nekem tornacipőben és farmerben is nagyon tetszel.
- A csajok mindenáron ki akartak öltöztetni.
- Akkor most már értem. - nevetett - Na gyere, mert nyolcra foglaltam asztalt.
- De ugye nem valami nagyon drága helyre viszel?
- Neked csak a legjobb jár.
- De akkor nem hagyom, hogy te fizess. - mondtam komolyan.
- Pedig muszáj lesz hagynod.
- De én még nem adtam neked semmit, ez igazságtalan. - szomorodtam el.
- Te buta! Ezt már megbeszéltük. Nekem elég, hogy az enyém vagy, ezzel mindent megadsz nekem amire szükségem van.
- Ez azt jelent, hogy nem adok semmit.
- Nem ez azt jelent, hogy a puszta létezésed is elég nekem, hogy semmire ne vágyjak rajtad kívül.
- Ezt majd vacsi közben megbeszéljük. - kacsintottam rá - De menjünk. mert már nagyon éhes vagyok!
- Ez az egyik a sok dolog közül, amit imádok benned. Értettem, hölgyem. Már indulunk is.
Beszálltunk a kocsiba.Ahogy elindultunk Niall valami csöpögős romantikus zenét kapcsolt be.
- Te hallgatsz ilyen zenéket? - ámuldoztam.
- Hát....néha. Ha romantikus kedvemben vagyok. Bevallom mostanában mindig ilyen kedvemben vagyok. Neked nem tetszik?
- De. De akkor a legjobb amikor veled vagyok.
Ezekre a szavakra odahajolt hozzám és egy gyengéd csókot lehelt a számra.
- Hmmmm...ez egyre csak jobb és jobb lesz. - mosolygott.
- Remélem is. Nem akarom, hogy gyorsan rám unj.
- Ez soha nem fog megtörténni. De meg is érkeztünk.
- Vááóó..ez valami eszméletlenül szép.
- Örülök, hogy tetszik.
Egy gyönyörű étterembe hozott ami tele volt virággal és igazi angolos hangulata volt. Ahogy bementünk megcsapott egy különleges illat amit nem tudtam beazonosítani, de nem is foglalkoztam vele, mert megláttam egy asztalt ami kitűnt a többi közül, mert tele volt vörös rózsával rakva. Rögtön bele szerettem. Bele lehet szeretni egy asztalba? Niall odament a recepcióhoz.
- Horan névre foglaltattam asztalt.
- Horaaaaaaan...meg is van. A 17-es asztal a maguké. George! Kérem kísérje a vendégeket az asztalukhoz!
- Na gyere! - szólt Niall és megfogta a kezem.
Csodák csodájára az a gyönyörű asztal a miénk volt. Ezt nem hiszem el. Mikor leültem a helyemre és a pincér felvette a rendelésünket Niall leült velem szembe és elkezdett nézni.
- Annyira gyönyörű ez az egész Niall. - mosolyogtam - Nem tudom mivel érdemelhettem ezt meg. Biztos, hogy nem álmodom?
- Én is ezt kérdezem magamtól amióta csak megláttalak téged a büfében. De ha ez álom, akkor soha nem akarok felébredni. Mert, nekünk találkoznunk kellett. Én hiszek abban, hogy akiknek együtt kell lenniük, azok egyszer együtt lesznek.
- Én is ezt hiszem és ezért nem adtam fel a reményt soha, hogy modell legyek és hogy találkozhassunk. De nagyon sokszor elbizonytalanodtam.
- Miért? - kérdezte Niall kíváncsian.
- Mert rajtam kívül több millió Directioner van. Arra gondoltam, hogy miért pont én leszek az akinek sikerül. Nem vagyok én senki. Mégis engem láttál meg. Miért pont én? Annyi gyönyörű lány van a világon....miért pont én?
- Annyira sajnálom, hogy így érzel. De bevallom én se gondoltam soha, hogy így fogok találkozni életem szerelmével. Tudom, hogy rengeteg gyönyörű rajongónk van. De én veled találkoztam és beléd szerettem. Azért te, mert fent már eldöntötték, hogy nekünk együtt kell majd lennünk.
- 14 éves koromban még egy blogot is írtam. Pont erről szólt. Annyira jó volt leírni, hogy mit érzek ezzel kapcsolatban. Senkinek nem mondhattam el, hogy mi az álmom. Te voltál az. - itt elpirultam
- Annyira örülök, hogy ezt elmondtad. - mosolygott
- Annyira féltem, hogy nem fog sikerülni, hogy nem fogunk tudni majd találkozni. - sírásban törtem ki - Ne haragudj, nem akartam sírni.
- Anne, kicsim, kérlek ne sírj. Annyira rossz látni, hogy sírsz.
Oda jött hozzám, letérdelt elém és letörölte a könnyeimet.
- Ne sírj! Hidd el, hogy nagyon szeretlek és ennek így kellett lennie. Ha mást szántak volna nekünk, akkor nem is találkozunk. De találkoztunk. Kérlek szerelmem! Ne sírj!
Lehajoltam hozzám és egy csókot leheltem a szájára. Ő rögtön visszacsókolt. A csókja megnyugtató volt. Azonnal megnyugodtam tőle.
- Állj fel szerelmem! - kértem tőle - Mindjárt hozzák a kaját amit rendeltünk.
Ahogy ezt kimondtam meg is hozták a kajánkat. Nagyon finom lett. Egész evés közben hülyéskedtünk. Elmeséltem neki mindent a költözésről és annyira fel volt dobva mint egy kisgyerek. Azt mondta, hogy mostmár minden álma valóra vált.Vacsora után még kicsit hülyéskedtünk és elindultunk hazafelé gyalog, mert haza vitette Niall a srácokkal a kocsit. Azt mondta, hogy így romantikusabb. Kézen fogva sétálgattunk a városban és Niall hirtelen felém fordult.
- Anne! Annyira jó volt ez az este veled!
- Veled is nagyon jó volt.
- Szeretnék adni neked valamit. Ne vedd tolakodásnak de ma amikor a srácokkal voltunk megláttam a boltba és te jutottál róla eszembe.
Belenyúlt a zsebébe és egy dobozt vett elő.
- Nyisd ki! - bíztatott
Elvettem és kettő gyönyörű aranygyűrű volt benne ami egy végtelen jelet formázott és az egyik felirata "Forever" volt a másiké "Love".
- Úgy gondoltam, hogy az egyik az enyém, a másik a tied lesz.
Szóhoz sem jutottam.
- Niall ez gyönyörű! Köszönöm szépen! Annyira édes vagy! - és adtam egy csókot neki amit készséggel elfogadott.
- Felveszed? - kérdezte.
- Persze. De csak ha te adod rám.
- Ez csak természetes, de akkor te fogod rám. - mosolygott - Melyiket szeretnéd?
- A "Forevert", mert eddig foglak szeretni.
- Rendben van akkor enyém lesz a "Love", mert ez az érzés soha nem fog elmúlni irántad.
Felhúzta az ujjamra a gyűrűt én meg felhúztam az ő ujjára.
- Annyira gyönyörűek! Még egyszer köszönöm! Imádlak Niall!
- Igazán nincs mit. Én még annál is jobban. De gyere, mert megfázol.
- Uhhh..tényleg hoznom kellett volna még egy felsőt.
- Vedd fel a zakómat! - és odanyújtotta.
- Köszönöm, de akkor te fogsz megfázni.
- Dehogy fogok, amúgy se venném a lelkemre, ha megfáznál.
Elmosolyodtam, majd kézen fogva folytattuk utunkat a hotel felé. Kicsit közelebb húzódtam hozzá, hogy kicsit mégis melegítsem. Amit ő észre is vett, mert közelebb húzott magához és átkarolta a vállamat. Gyorsan elértünk a hotelhez. Kicsit túl gyorsan is. Annyira jó volt vele andalogni a városban. Soha nem kellett volna abbahagynunk. Niall felkísért a hotel szobához.
- Gyönyörű volt ez az este! - mosolyogtam.
- Szerintem is.
- Sétálgathatnánk többet így együtt.
- Én is ezen gondolkodtam. Már rajta vagyok az ügyön!
- Akkor jó. - nevettem.
- Na hagylak aludni. Jó éjszakát szerelmem!
- Neked is! Holnap látlak?
- Megoldom. El vagyok havazva egész nap. De mindenképpen szakítok rád időt.
- Miattam ne terheld túl magadat. Ha nem megy akkor nem fogom erőltetni.
- Köszönöm, hogy megértő vagy. De nekem nagyon hiányoznál ha egész nap nem látnálak.
- Te is nekem. El nem tudnád képzelni mennyire.
- Hidd el! Eltudom. - mosolygott.
- Jó éjszakát! Úgy látom anyáék még nincsenek itthon.
- Akkor ezt most meg fogom tenni.
Odajött hozzám és eszeveszettül elkezdett csókolni. Annyira jól csókolt. A nyelvünk csatát vívott egymással. Mikor el akart húzódni és közelebb húztam és nem engedtem el. Ez volt életem legeslegjobb csókja.
- Fhuuu... te aztán tudsz ha akarsz. - mosolygott.
- De te is. - nevettem rá
- Jóéjt édesem!
- Neked is!
Ahogy beléptem volna szobámba még megfordított és ezt mondta:
- Anne! A világ összes Directionere sem kell nekem, ha te itt vagy nekem, mert nekem te jelented a világot.
Egy puszit nyomtam mosolyogva a szájára és bementem a szobámba.
Végtelenül boldog voltam és hab a tortára még csak most jött....

14. rész " Most akkor én is híres vagyok?"

Pontosan 2 órakor megcsörrent a telefonom. Danielle volt az.
- Szia Anne! Itt vagyunk a hotel előtt. Akkor jössz velünk?
- Szia Dani! Persze, hogy megyek. Már nagyon vártalak titeket.
- Akkor gyere le. Lent várunk a parkolóban.
- Sietek.
Leraktam a telefont, felkaptam a táskámat, elköszöntem apáéktól és elrohantam a lifthez. Ahogy kiléptem az ajtón a csajok ott vártak rám.
- Szia Csajszi! - köszöntem kórusban.
- Készen állsz egy hatalmas shopping körútra? - kérdezte Perrie.
- Még szép. Szuper lesz veletek csajok.
- Akkor siessünk. Ide felé jövet megbeszéltük a csajokkal, hogy a kedvenc helyeinkre el fogunk vinni. - mosolygott El.
- Tényleg siessünk, mert 8-ra vissza kell érnem.
- Akkor csak 6 óránk maradt. Siessünk. - nevetett Danielle.
Gyorsan beszálltunk a kocsiba és meg sem álltunk a plázáig. Beléptünk a plázába és a csajok megszállottan vittek egyik boltból a másikba. Mindenhol találtak valamit ami nagyon illett hozzám. A cipőboltban 3 pár magassarkút is vettettek velem, hogy mennyire jól áll és egy modellnek nem szabad mindig tornacipőben járnia. ( Ezzel nem értettem teljesen egyet de nem vitáztam, mert tényleg jól néztek ki a cipők.)
Mikor már megvettünk egy csomó nadrágot és felsőt jöhetett a koktélruha, amit estére nézünk.
Bementünk egy alkalmi ruha boltba és elkezdtünk keresgélni. Sajnos nem találtam semmit ami tetszett volna. Már majdnem feladtam amikor El és Perrie felkiáltott.
- Anne! Gyere ezt nézd! Elképesztő ez a ruha!
- Gyorsan próbáld fel! - mondta Dani.
Besiettem a próbafülkébe és felpróbáltam a koktélruhát. Valami borzasztó gyönyörű volt. Sötét lila és fekete koktélruha, fekete masnival az elején. Pánt nélküli volt és szerintem jól állt nekem de a lányokra bíztam.
Kimentem megmutatni nekik. Ők is el voltak ragadtatva a ruhától.
- Anne! Gyönyörű vagy benne!
- Ezt meg kell venned!
- Niall nem fog hinni a szemének!
Ezekkel a dicsérő szavakkal elmentem a pénztárhoz és megvettem a ruhát.
- Most már, hogy mindent megvettünk én szomjas lettem. Gyertek üljünk be a Starbucksba. - ajánlotta Eleanor.
- Benne vagyok. Én is szomjan halok. - helyeselt Dani.
- Mi is benne vagyunk. - mondtuk Perrievel kórusban.
Beültünk a Starbucksba és elkezdtünk beszélgetni mindenről. Annyira jól éreztem magam a lányokkal.
- Anne, megcsinálhatjuk a hajadat estére? - kérdezte El.
- Persze. Örülnék neki. Nagyon aranyosak vagytok. - hálálkodtam.
- Nem tesz semmit. Imádunk veled lenni. - mosolygott Dani és Perrie.
- Köszönöm csajok, hogy itt vagytok nekem.
Mikor ezt kimondtam egy lány jött oda hozzánk, hogy képet szeretne csinálni az 1D barátnőkkel. Én azt hittem, hogy csak Perrie-ékre gondol szóval én ültem a helyemen. Ekkor odaszólt hozzá ma kislány.
- Te nem szeretnél rajta lenni a képen? - kérdezte szomorúan.
- Dehogyisnem, de azt hittem, hogy csak a többiekre gondolsz.
- Dehogyis! Te is 1D barátnő vagy nem? Az vagy, és nagyon gyönyörű vagy. Láttam a képeket. Egy igazi modellel csinálhatok képeket.
- Nem vagyok én még akkora modell, de örülök, hogy így gondolod. Akkor megyek.
Odaálltam a képhez a csajokhoz. Annyira furcsa volt, hogy fotózkodni akarnak velem az emberek. Mikor elment a kislány a lányok oda fordultak hozzám.
- Anne! Te is barátnő vagy! Ne legyél ilyen! Ez ezzel jár és szokj hozzá már most, mert hatalmas modell karrier vár rád. - kacsintott rám Perrie.
- Csak olyan fura. De hozzá fogok szokni.
- Ez a beszéd. De most siessünk, mert 7 óra van és Annenek egy óra múlva jelenése van.
A rengeteg csomaggal együtt beszálltunk a kocsiba és elmentünk a hotelbe. A szobába érve bemutattam anyáéknak a lányokat. Anya rögtön megkedvelte őket.
- Kicsim. Elmegyek apáddal ma este színházba. Érezd ma magadat jól.
- Rendben.
Anyáék gyorsan elmentek. Együtt maradtam a csajokkal. Könyörtelenül nekem estek. Perrie a sminkemet csinálta, El a hajamat, Dani pedig a ruhát és a cipőt készítette elő amit most vettünk.
- A fekete cipő remekül illik majd hozzá. - vélekedett.
Háromnegyed 8 -ra teljesen készen voltam.
- Gyönyörű vagy! - biztattak a lányok.
- Köszönöm. Este felhívhatlak titeket, hogy sikerült?
- Ezt el is várjuk.
- Köszönök mindent lányok.
- Mi köszönjük, hogy megfogadtad a tanácsainkat.
- Annyira szeretlek titeket.
- Mi is szeretünk Anne! - mondták egyszerre - De most siess, mert elkésel.
- Sziasztok!
Elköszöntem tőlük és elindultam lefelé a liften. Mikor leértem már láttam Niallt, hogy ott vár rám a recepció előtt. Odamentem hozzá és egy csókot adtam neki. Mikor felismert, hogy én vagyok így szólt:.....

13. rész "A világ legjobb híre"

Ma reggel apa keltett fel. Annyira hiányzott már és most itt van. Minket ahogy megszülettem valami különleges kapocs kötött össze. Mi mindig annyira megértettük egymást, teljesen ugyanolyanok vagyunk és ezért sokat is veszekedtünk. De ettől függetlenül imádom.
- Anne, kicsim! Kelj fel!
- Még 5 percet! - nyöszörögtem
- Gyere kicsim! Valamit meg kell beszélnünk.
Ezekre a szavakra megfagyott a vér az ereimben. Ugye nem Niall? Ugye nem tiltják meg, hogy együtt legyünk?
- Rendben megyek.
Kimásztam az ágyból és kimentem anyához a konyhába.
- Gyere ülj le kicsim! Tessék itt a teád.
Anya és apa leültek mellém és megfogták a kezemet.
- Anne! Valamit el kell mondanunk.
- Mondjátok már kérlek.
- El kell költöznünk. Apádat áthelyezték.
- Jézusom, hova kell költöznünk? És itt kell hagynom Niallt a költözködés miatt? És milyen messzire megyünk?
- Anne! Lenyugodnál, ha hagynád elmondanám, hogy hova helyeztek.
- Mondd kérlek gyorsan.
- Az a helyzet, hogy....Londonba helyeztek át.
- Londonbaaaaaaaaaa? - visítottam - Szóval ideköltözünk?
- Igen, ide kicsim. - mosolygott anya.
- Akkor mindennap találkozhatok majd Niallel?
- Hát persze kicsim.
- Ide járhatok majd középiskolába?
- Ide. - nevett apa
- Ti vagytok a legszuperebbek!! És mikor költözünk?
- Mi ma megyünk megnézni a házat. Jössz velünk?
- Mennék én de a csajok elvisznek ma shoppingolni. Úgyis kell vennem egy szép ruhát, mert Niall este vacsorázni visz.
- Akkor meglepetés lesz a ház.
- Az biztos. És mikorra költözünk át?
- A jövőhéten. Már beszéltünk a költöztetőkkel.
- Ez valami csodálatos. Ez nem velem történik ugye? Csípjetek meg!
Apa egy hatalmasat bokszolt a karomba.
- Uhh..ébren vagyok akkor. Még egyszer köszönöm, hogy ide költözünk.
- Ne nekünk köszönd hanem apád cégének.
- Nekik is meg fogom nyugalom.
Bruce éppen akkor jött be a szobába.
- Hallod Bruce? Ide fogunk költözni. Londonba! Mindennap együtt lehetek Niallal! - felkaptam a kutyust és végig pörögtem vele a lakosztályon.
- Nyugalom Anne össze fogsz törni valamit.
Leraktam a kutyát, beszaladtam a szobámba a telefonomért és felhívtam Niallt.
- Szia szerelmem! - szólt bele a telefonba.
- Szia édesem! Zavarlak?
- Dehogyis! Mondjad!
- Képzeld el...Londonba fogunk költözni.
- Ezt nem hiszem el. Most csak szívatsz ugye?
- Neeem. Mindennap együtt lehetünk az év minden napján, mert én is itt fogok lakni.
- Anne! Ez a világ legjobb híre. Annyira szeretlek! Ezt este el kell mesélned részletesen. De most mennem kell.
- Igen Anne mennie kell - szólt bele Hazza a telefonba - De attól még imádunk téged.
- Szia Styles! Én is titeket! Legyen szép napotok!
- Szia Saturday! Neked is! - nevetett Harry.
- Szia szerelmem! Este látlak! - szerezte vissza Niall a telefont.
- Szia!
A délelőtt gyorsan eltelt és én már nagyon vártam, hogy jöjjön a délután, mert a csajokkal 2 órát beszéltünk meg. Vajon milyen ruhát vegyek magamnak estére? Majd a lányok segítenek benne, örülök, hogy ilyen barátnőim lehetnek...

12. rész " Egy remek este"

Mikor beléptünk az ajtón anyát a konyhában találtuk. Éppen a főtt krumplit tette ki egy tálba.
- Szia anya! Megjöttünk.
- Anne! Niall! De jó, hogy itt vagytok. Pont időben jöttetek meg. - odajött hozzánk és megölelt minket.
- Jó estét, Mrs. Saturday! - köszönt Niall.
- Ugyan Niall, szólíts nyugodtan Victoriának. - kacsintott anya.
- Rendben! - nevetett Niall - Fhúú de finom illatok vannak. Mit tetszett csinálni?
- Hát Anne mesélte, hogy mennyire szeretsz enni, ezért igazi magyaros vacsorát csináltam neked. Hadd szokja a gyomrod! - nevetett vissza anya. - Levesnek igazi magyaros újházi tyúkhúslevest csináltam, a főétel marha pörkölt lesz, és desszertnek egy kis mákos gubát csináltam.
- Jézusom anya! Egy  hadseregnek főztél? - ámélkodtam.
- Dehogyis, és ne csinálj úgy mintha te nem ennéd meg az összeset. Nem kell Niall előtt tettetned, hogy nem szoktál sokat enni. Ne figyelj rá ilyenkor Niall - fordult anya hozzá - Állandóan éhes ez a lány csak hát olyan géneket örökölt, hogy nem tud meghízni bármennyit is eszik. Ezt az apjától örökölte. - nézett magára nevetve.
- Dehogyis Victoria, nagyon csinosnak tetszik lenni.
- Köszönöm. De gyertek enni, mert ki fog hűlni a vacsora. Gyere Bruce te is kapsz belőle - nézett le a kiskutyámra aki ott szaladgált előttünk.
- Szia Bruce! Hiányoztál már öregfiú - nevetett rá Niall.
- Nekem is hiányoztál. Bár én tapasztaltam, milyen veled aludni és kicsit elszomorított, hogy milyen hangosan horkolsz - nevettem a kutyusra.
- Basszus - szomorodott el Niall.
- Mi baj van? . kérdeztem megrettenve.
- Most először féltékeny vagyok egy kutyára. - nevetett vissza.
- Jajj, te kis féltékeny. De nyugi. Nem foglak lecserélni Brucera.
- Hát nagyon is ajánlom. - mondta Niall és felkapott a levegőbe.
- Tegyél le! Siessünk, mert anya pipa lesz ha kihűl a kaja.
- Akkor siessünk. Nem akarom már az első nap magamra haragítani anyukádat.
Bementünk az étkezőbe és leültünk az asztalhoz. Meglepetésemre 4 főre volt terítve.
- Anya ki a negyedik ember akinek terítettél?
- Az meglepetés. De mindjárt meglátod, hogy ki az.
- Te tudsz valamiről? - kérdeztem gyanakodva Niallt, aki egy határozott fejrángatással közölte, hogy semmit nem tud.
Miután ezt kimondtam kopogtattak az ajtón.
- Anne, szívem! Kinyitnád? Éppen a mákos gubát csinálom.
 - Aha, megyek!
Odaszaladtam az ajtóhoz és kinyitottam.Egy hatalmas csokor virággal állt ott valaki.
- Elnézést de mi nem rendeltünk virágot. - mondtam
- Nem mondod, pedig én azt hittem, hogy anyáddal szeretitek a virágokat.
- Apaaaaa! Te vagy az? Istenem de hiányoztál! - ugrottam apa nyakába - Hogy kerülsz ide?
- Nekem is hiányoztál prücsök. Nagyon jók lettek a képeid. Anya mutatta őket. Kicsit előbb elszabadultam Rióból és rögtön idejöttem hozzátok.
Bruce is odajött hozzánk és apa rögtön megölelgette.
- Te vagy Bruce ugye? Már rólad is sokat hallottam. Én vagyok Anne apukája. Mától nem te leszel az egyetlen férfi a szobában.
- Annyira örülök, hogy itt vagy! De gyere be kell mutatnom valakit. Niall!
Odavezettem apát Niallhoz aki kezet fogott vele.
- Jó estét. Niall Horan vagyok. Örülök, hogy megismerkedhetünk.
- Szia Niall! William Saturday vagyok. Részemről az öröm. Annyit hallottam már rólad. Anne csak rólad beszél. - itt kicsit elpirultam.
- Szia Will! Nekem már nem is köszönsz?
- Viki! Te egyre gyönyörűbb vagy! Annyira hiányoztál már életem! - megcsókolta anyát és átadta virágot. - Hoztam neked valamit.
Elkezdett kutakodni a zsebében és egy dobozt vett elő.
- Megláttam Rióban és rögtön te jutottál róla eszembe.
Anya kinyitotta a dobozt és egy gyönyörű arany nyaklánc volt benne, gyémánt berakással.
- William Saturday! Mondtam, hogy nem kell venned semmit. Ez egy vagyonba kerülhetett.
- Nem is vettem. De annyira gyönyörű volt. Felteszed?
- Segítesz?
- Persze. - megfogta a nyakláncot és nagyon finoman beakasztotta anya nyakába
- Na hogy tetszik?- kérdezte anya felém fordulva
- Ez valami eszméletlen gyönyörű. Apa, neked aztán van ízlésed. Megérte annyit okítani téged. húztam apát
- Na a szarkazmusod semmit nem változott kislányom. Nem is tudom kire ütsz - nevetett apa
- Hát én se tudom - nevettem rá.
- Apja lánya. Gyere Niall, segítenél nekem behozni a levest?
- Persze.
Anya és Niall kimentek a szobából én meg apával leültem az asztalhoz.
- Anne! Ezt nem hiszem el. Mennyit húztalak a One Directionnel, hogy hogyan bírod meghallgatni őket, erre most a kedvenc tagoddal jársz.
- Hát...én mondtam, hogy modellnek kell mennem!
- Az biztos! És te leszel a világ legjobb szupermodellje! Ezt elhiheted!
- Szeretnék az lenni. Szóval tetszettek a képeim??
- Gyönyörű vagy rajta kicsim. Annyira büszke vagyok rád. Ne haragudj, hogy régen elleneztük.
- Semmi gond apa!
- Itt is van a leves! - szólt közbe anya - Anne, szedj mindenkinek!
Felálltam és elkezdtem szedni a levest.
- Nekem sokat - nevetett apa - hiányzott már anyád főztje.
- Hát Will Niallnak állítólag még nálad is nagyobb étvágya van. Lehet, hogy Anne után Niall is leköröz téged? - kuncogott anya
- Hát azt majd meglátjuk! - nevetett apa
- Te mennyit kérsz? - kérdeztem Niallt
- Amennyit gondolsz.
- Akkor sokat. - nevettem rá.
A vacsora annyira jó hangulatban telt, hogy észre sem vettük, hogy mennyire eltelt az idő. Anya és apa megállás nélkül bombázták Niallt a kérdéseikkel, aki kifogástalanul az összesre válaszolt.
10 óra felé Niall felállt és megköszönte a vacsorát.
- Köszönöm Victoria a csodálatos vacsorát. Valami elképesztően finom volt. Mr. Saturday, örülök, hogy megismerhettem. Már tudom, hogy Anne kire hasonlít - nevetett apára
- Én is örülök, hogy megismerhettelek Niall - nevetett apa - Remélem minél előbb tudunk találkozni.
- Én is nagyon remélem.
- Gyere kikísérlek! - fogtam meg Niall kezét.
- Viszont látásra! - köszönt el Niall a szüleimtől.
- Szia Niall! - köszöntek el kórusban.
Kimentünk az ajtón és lekísértem Niallt a szálloda ajtójáig.
- A szüleid annyira jó fejek!
- Köszönöm, próbálom nevelgetni őket - nevettem.
- Hát jól megy. Nagyon élveztem ezt az estét veled Anne. Holnap megismételhetnénk kettesben?
- Én is nagyon élveztem. Az nagyon jó lenne.
- Akkor nyolcra érted jövök. Addigra ugye befejezitek a shoppingolást?
- Hát remélem. Akkor veszek magamnak holnapra valami csinos koktél rucit estére.
- Felőlem jöhetnél tornacipőben is. Nekem akkor is te lennél a legszebb.
- Azért adjuk meg a módját. De nagyon édes vagy - egy hatalmas csókot adtam Niallnak.
Visszacsókolt és nem akart elengedni. Annyira jól csókolt, hogy eszembe se jutott ellenállni. A nyelvünk csatát vívott egymással. A szája tökéletesen illett ez enyémre és annyira jó volt. Körülbelül 3 percig megállás nélkül csókolóztunk. Aztán elköszönt, búcsúzóul még egy búcsú puszit nyomott az arcomra. Én visszamentem a szobához ahol apa és anya egy hatalmas bejelentéssel vártak...

11. rész " Új barátnők"

Reggel nagyon korán felkeltem. Megreggeliztem gyorsan, megmostam a hajamat, kifestettem a körmömet szóval mindent amit csak lehet megcsináltam.
- Mikor jön érted Niall?
- Jajj de jó, hogy szólsz. Teljesen felfelejtettem.
Gyorsan elszaladtam a telefonomért. Hát persze, hogy jött egy SMS-em. Jellemző...mindig ő ír előbb.
" Szívem 11-re érted megyek. Addig legyél jó. Sziaa"
- Tizenegyre jön értem! - kiabáltam anyának
- Akkor kapkodd magad, mert 5 perc múlva 11 óra.
- Sietek.
Gyorsan felöltöztem, felvettem egy régebbi tornacipőmet, egy rövidnadrágot és egy pólót amit apától kaptam.
- Szia Anya!
- Szia Anne! Vacsora 7-kor..ne késsetek!
- Sietünk!
Odarobogtam a lifthez és megnyomtam a gombot ami levitt a földszintre. Jajj de jó még nincs itt. Addig elmehetek a mosdóba. Amint kiléptem a mosdóból csak egy hatalmas rózsacsokrot láttam mai még ez előzőnél is nagyobb volt és teljesen eltakarta az én kis manómat.
- Niall! - kiabáltam - Annyira hiányoztál!
- Szia édesem! Nekem is nagyon hiányoztál - és egy hatalmas csókot nyomott a számra.
- Na hova viszel ma? - kérdeztem
- Egy különleges helyre ahol különleges embereket fogsz megismerni.
- Akkor siessünk, mert már nagyon kíváncsi vagyok.
Gyorsan beültünk Niall kocsijába és meg sem álltunk egy nagyon szép ház előtt.
- Na gyere!
- Niall hova hoztál?
- Nyugi. Szuperül fogod magad érezni.
Ahogy beléptünk az ajtón Niall elkiabálta magát.
- Megjöttünk srácok!
Először Hazza robogott le a lépcsőn.
- Anne! De régen láttalak Csajszi! Hiányoztál már, Niall teljesen kisajátít - Hazza mérgesen nézett Niallra aki elnevette magát.
- Hát az én barátnőm macskaimádó!
- Szerinted nem tudom? Éjjel- nappal róla beszélsz - itt kicsit elpirultam, majd Harry hozzám fordult - De azért nagyon örülünk, hogy itt vagy - felkapott a levegőbe és megpörgetett.
- Rakj le Styles! - kiabáltam nevetve.
- Mi ez a kiabálás itt az ajtóban? - jött hozzánk mosolyogva Louis - Szia Anne! Annyira örülök, hogy látlak - odajött és megölelt. - El! Gyere itt van Anne! Gyertek ismerjétek meg!
Eleanor, Danielle és Perrie egyszerre jöttek ki a szobából.
- Szia Anne! - mondta El és megölelt - Annyira örülök, hogy megismerhetlek. Annyit hallottam már rólad.
- Szia El!- mondtam mosolyogva - Én is annyira vártam már, hogy megismerjelek.
- Szia Anne! - nevetett rám Danielle - Tényleg olyan szép vagy, mint ahogy a srácok mesélték, örülök, hogy megismerhetlek - tőle is kaptam egy nagy ölelést.
- Szia Dani! Én is örülök, hogy megismerhetlek és ne túlozz kérlek, mert ti vagytok a gyönyörűek.
Végül Perrie jött oda hozzám.
- Anne! Annyira jó látni azt a lányt akibe Niall így beleesett. Örülök, hogy megismerhetlek.
- Perrie! Nem különben.
- Anne! Szia Kislány! Nekünk már nem is köszönsz? - szólt Zayn aki Liammal az oldalán jött ki.
- Mi nem vagyunk olyan fontosak ugye? - nevetett Liam
- Dehogyisnem! Annyira örülök, hogy láthatlak titeket srácok!
- Na gyerünk be, kezd kissé szűkös lenni ez a bejárat.
Bementünk a nappaliba ahol leültünk beszélgetni. Mindenki annyira jó fej volt és mindenről kérdeztek én meg mindenre készségesen válaszoltam. 5 óra felé a fiúk megunták a rengeteg beszélést és elmentek Louis szobájába videójátékozni én meg lent maradtam a lányokkal.
- Annyira örülünk, hogy itt vagy velünk Anne - mosolygott Eleanor.
- Niall állandóan rólad áradozott nem is értettünk, hogy mi lehet rajtad olyan különleges, de tévedtünk. Nagyon jó fej csajszi vagy. Pont olyan vagy mint Niall lány megfelelője. - nevetett Perrie
- Köszönöm csajok. Annyira rendesek vagytok velem. Én bevallom féltem, hogy mit fogtok szólni hozzám, mert fiatalabb vagyok egy pár évvel, mint ti és nem tudtam elképzelni, hogy mit fogtok szólni hozzám.
 - Anne! Ne butáskodj - nevetett Dani - Nem számít, hogy mennyi idő vagy. A lényeg, hogy szeressétek egymást. Liam és köztem is 5 év van. De mi van akkor? Nem a kor a lényeg.
- Ami meg minket illet. Ezennel bejelentem szerintem a lányok nevében is, hogy kaptál 3 új barátnőt - nevetett Eleanor.
- Így van - mondta kórusban Pezz és Dani.
- Köszönöm lányok, hogy ilyen barátnőket kaphattam. -mondtam boldogan és odamentem megölelni őket.
- Holnap shoppingolni megyünk a csajokkal - mondta Perrie - Nincs kedved velünk jönni. Megmutatjuk neked London legjobb üzleteit és veszünk neked egy csomó ruhát.
- Persze, hogy van kedvem. Köszönöm, hogy elvisztek.
- Ez a legkevesebb. Most már te is családtag vagy. - mondta Dani.
Észre sem vettük, hogy a fiúk már lejöttek és minket néznek.
- Annyira örülök, hogy ilyen jóba lettetek. - mondta Niall
- Még szép! Anne nagyon aranyos lány és nagyon összeilletek - mondták a lányok - Holnap shoppingolni visszük!
- Akkor jó! Nem tudom, hogyan fogom kibírni - siránkozott Niall
- Majd mi elviszünk valami pasis programra - nevettek a fiúk
- Megbeszéltük - nevetett Niall - De gyere Anne! Mennünk kell! Anyukád mérges lesz ha elkésünk.
- Rendben. Sziasztok srácok. Örülök, hogy találkozhattunk. Holnap majd hívlak titeket csajok!
- Elmentetted a számunkat? - kérdezte El
- Persze mind megvagytok!
- Akkor Sziasztok és jó éjszakát!
Mindenkitől elköszöntünk Hazza természetesen megint agyonra ölelgetett, de én így szeretem. Beszálltunk a kocsiba és elindultunk vissza a hotelba.
- Köszönöm, hogy bemutattad a csajokat. Már most nagyon szeretem őket.
- Ők is meg akartak már ismerni. De örülök, hogy örömet okozhattam.
- Ma még csak egy csókot kaptál.
- Tudom és már elvonási tüneteim vannak - mondta Niall
- Akkor gyere, enyhítek rajta.
Kicsit kényelmetlen a kocsiban de Niall csókja mindent kárpótol.
- Köszönöm. Meg is érkeztünk. Anyukád már biztosan nagyon vár.
- Az biztos.
Kiszálltunk a kocsiból és elindultunk a hotelbe fel a szobánkhoz...

10. rész  "Annyira jól esett ezt megbeszélni!"

Miután elköszöntem Nialltól a szoba előtt anya rögtön letámadott.
- Jézusom Anne! Csurom víz vagy! Mit kerestél te kinn ilyen időben?  Ha tudtam volna, hogy ilyen felelőtlen vagy akkor nem engedlek el sehova - és folytatta volna még sokáig de rászóltam.
- Anya! 17 éves vagyok! Kérlek hagy mondjam el, hogy mi történt és nyugodj meg! Csak egy nyári eső volt. De most ülj le szépen, főzz magadnak egy teát én átöltözök és mindent elmesélek, de ha ilyen vagy nem mondok semmit! - mondtam komolyan.
- Rendben! De mindent el kell mesélned és ajánlom, hogy meggyőző magyarázatod lesz rá!
- Hidd el, nagyon meggyőző leszek.
Gyorsan levettem a vizes ruháimat, lemosakodtam és felvettem a pizsimet. Addigra anya is lenyugodott és leültünk, hogy elmeséljem.
Elmeséltem neki mindent a London Eyetól kezdve, az esőn keresztül, a vallomásig mindent. Anya a végén már csak mosolygott és jó kedve lett.
- Anne! Ne haragudj, hogy ilyen voltam. Örülök, hogy jól érezted magadat. Niall tényleg ezeket mondta?
- Szó szerint. Mindent megjegyeztem. - mosolyogtam.
- Hát kislányom tényleg te vagy a világ legszerencsésebb lánya. És táncoltatok az esőben? Ez annyira romantikus. Apádnak leckéket kellene vennie Nialltól. Meg is mondom neki ha beszélek vele.
- Te beszéltél apával? - csillant fel a szemem.
- Igen, igazából téged keresett de mondtam, hogy kivel vagy és azt mondta, hogy akkor majd holnap felhív. Ő is nagyon kíváncsi - kacsintott anya - De most beszéljünk rólad. Kicsim ezt nevezem.
- Mert?
- Miért?! Emlékszel mikor megkaptad 14 éves korodban ez első One Direction lemezt és azt mondtad, hogy te egy nap találkozni fogsz velük, mi meg csak nevettünk? Emlékszel amikor azt mondtad, hogy te modell leszel és világhírű leszel, mi meg nem hittünk neki, hanem csak azokat az okokat kerestük, hogy miért nem lehetsz az és nem láttuk, hogy ez neked mennyire rosszul esett. De te nem adtad fel, pedig tudtad, hogy Magyarországról nem lesz valami könnyedén híres az ember de neked sikerült bebizonyítanod, hogy semmi sem lehetetlen. Büszke vagyok rá, hogy az édesanyád lehetek, bocsánatot kérek, hogy nem támogattunk téged az elején. Mától én vagyok a legnagyobb rajongód és a végsőkig támogatni foglak, hogy valóra váltsd az álmaidat. De úgy látom, hogy az egyik már valóra vált - kacsintott rám.
- Anya! - könnyes lett a szemem - Annyira örülök, hogy így gondolod. Mindig azt mondogattad, hogy nem lehetek modell, mert mi nem vagyunk olyan emberek mint a modellek. De én be fogom bizonyítani neked és a családnak, hogy nem kell szégyellniük, hogy modell lettem, mert nem fognak semmi rosszat hallani rólam. Isten meghallgatta az imáimat, soha nem lehetek elég hálás ezért. Az iskolában senkinek nem voltak ilyen álmai, mint nekem. Ott mindenki annyira realista volt. Mint ti is ők is mindig kinevettek, ha mondtam, hogy én híres leszek és valóra akarom váltani az álmaimat. Egy idő után már nem is mondtam senkinek, mert nem akartam még jobban elbizonytalanodni. Igen, néha elbizonytalanodtam abban, hogy valóra fogom- e váltani az álmaimat és nekem nem ezt az életet szánták és egy nagy senkiként fogok meghalni. De elhessegettem magamtól ezt a gondolatot és csak arra gondoltam, hogy a dolgok nem ok nélkül történnek és fent az égben már mindenkinek megírták a sorsát és mindenkivel az fog történni amit megírtak neki. Lehet, hogy most ki fogsz nevetni, de ahogy megláttam a fiúkat valami belső érzés fogott el, tudtam, hogy az életünk egyszer találkozni fog és utána együtt folytatódik. Ebben mindig is biztos voltam. El sem tudod mennyire boldog vagyok!
- Kislányom! Soha nem akartalak eltántorítani, csak féltettelek, ahogy most is. De tudom, hogy Niall nagyon fog rád vigyázni. Én is hiszek benne, hogy előre meg van írva történetünk és tudtam mikor megszülettél, hogy egy különleges életet szántak neked ott fent.
- Honnan tudtad?
- Csodálatos kisbaba voltál. Annyira értelmes voltál és gyönyörű. El sem tudod képzelni mennyire. De most még szebb vagy.
- Anya! Tudod, hogy nem vagyok az.
- Anne! Csodálatosan gyönyörű vagy. Csak te hiszed azt, hogy nem vagy. Behívtak fotózásra egy divatcéghez és a világ egyik legjobb pasija a barátod. Mégis miért lennél csúnya?
- Nem tudom, de ne erről beszéljünk.
- Oké, de kicsim én álmos vagyok. Elmegyek aludni, jó éjszakát! Aludj jól!
- Oké. Szia Anya!
- Ja és Anne! Nincs kedved holnap áthívni Niallt vacsorára? Meg szeretném ismerni, főzök neki valami jó magyarosat! Úgy hallottam szeret enni - nevetett anya
- Megkérdezem - nevettem vissza
Én is álmos voltam, szóval bementem a szobába és megnéztem a telefonomat. Jött egy SMS Nialltól:
" Jó éjszakát édesem! Aludj jól! Holnap látjuk egymást. El sem tudod képzelni mennyire hiányzol! Nagyon szeretlek!!!"
Gyorsan visszaírtam neki:
" Neked is jó éjszakát! Nagyon várom már. Te is borzasztóan hiányzol. Egy örökké valóság még nem vagy velem. Én meg imádlak! Jut eszembe...holnap este szabad vagy? Anya meg szeretne ismerni, magyarosat főz neked. Kérlek mondj igent!"
Annyira kíváncsi voltam a válaszra, hogy nem tudtam elaludni. De nem kellett sokáig várnia a válaszra:
" Én is meg szeretném ismerni anyukádat! Magyarosat? hmmm.. persze hogy elmegyek. Neked bármi édesem. De holnap egész nap szabad vagyok. Elviszlek egy különleges helyre. De most mennem kell, mert Zayn itt izél, hogy attól még, hogy Én nem tudok aludni miattad hagyhatnálak téged. Lehet, hogy igaza van. Szeretlek Anne!!!!
Mosollyal az arcomon aludtam el. Különleges hely? Vajon hova akar vinni??
 

9. rész " Dancing in the rain"

Mióta megtudtam, hogy Londonba jövök eldöntöttem, hogy meg fogom nézni a London Eye-t. Álmaimban sem gondoltam, hogy Niall Horannal, a barátommal fogok idejönni. Ez maga a valóra vált álom.
- Felmegyünk? - kérdeztem izgatottam.
- Persze, hogy felmegyünk.Azért hoztalak ide! - nevetett vissza.
- Köszönööööm. - ujjongtam. 
- Na gyere! Megveszem a jegyeket! - mondta Niall
- Kivételesen nem fizethetek én? 
- Eszedbe ne jusson. Én hoztalak el. Én is fogok fizetni.
- Rendben. De ez nem lesz mindig így.
- Erről nem nyitok vitát. De siessünk, mert mást is terveztem mára.
- Akkor siessünk! - nevettem.
 Niall megvette a jegyeket és felszálltunk az óriáskerékre. Valami eszméletlen gyönyörű volt. De bevallom kicsit féltem ezért közelebb húzódtam Niallhez, aki biztosan észre vette, mert szorosabban ölelt magához.
- Anne, ne félj! Nem lesz semmi baj, itt vagyok veled.
- Tudom, de akkor is félek kicsit.
- Buta vagy - nevetett - De nem is olyan  rossz ilyen közel lenni hozzád. Sőt, szuper ha lehetne így maradnék egész életemben. Adhatok egy csókot?
- Én is nagyon élvezem, hogy ilyen közel vagy. Persze, hogy adhatsz! Nem kell megkérdezned! - nevettem
- Ez nagyon rossz mondat volt. Mostantól akkor csókollak meg amikor csak tudlak. Nem tudom, hogyan fogok tudni leállni vele.
- Azért próbáld majd meg! De akkor nekem se kell engedélyt kérnem?
- Eddig se kellett. Imádtam, hogy magadtól megcsókoltál.
- Akkor ezt megbeszéltük. De elment az idő. Le kell szállnunk - sopánkodtam.
- Kár. Jó volt veled kettesben lenni. De nyugi sokkal jobb programot is találtam ki magunknak.
Leszálltunk az óriáskerékről és elindultunk a kocsi felé, de pont elkezdett szakadni az eső.
- Ezt nem hiszem el. - siránkozott Niall - Szabadtéri programot terveztem. Most tehetjük át holnapra.
- Semmi gond. Bírom az esőt - nevettem rá.
Mihelyst ezt kimondtam egy utcai zenész elkezdett játszani és gyönyörű dallam töltötte meg az utcát. Niallnak  felcsillant a szeme és rám nézett.
- Szabad? - kérdezte és meghajolt előttem.
- Ezer örömmel - mosolyogtam rá.
Mindig is ki akartam próbálni a táncot esőben és ez is Niall Horannal válik valóra.
Elkezdtünk lassúzni az esőben. Már senki nem volt az utcán, teljesen egyedül voltunk.
- Talán ez jobb, mint a program amit mára terveztem még.
- Hmmm..tényleg? Pedig pocsék táncos vagyok. - vigyorogtam.
- Dehogyis! Nagyon jól csinálod!
- Ha te mondod!
Közben Niall közelebb hajolt hozzám és így szólt:
- Anne! Mit gondolsz erről az egészről? Képes lennél ezt csinálni velem hosszútávon? Én mindenre hajlandó vagyok érted, amit csak akarsz, mert ahogy megláttalak tudtam, hogy te vagy az a lány akit egész életemben szeretni fogok.
- Niall! Én is ugyanezt gondolom rólad, és nagyon szeretném, hogy működjön hiszen nagyon szeretlek - pirultam el.
- Nálam biztosan nem jobban! Felforgattad az egész világomat. Borzasztó amikor nem vagy velem. Annyira hiányzol, hogy az elmondani nem lehet. Mindennap, minden percében veled akarok lenni, mert tudom, hogy téged nekem szántak és...
- Chhhssss! - csitítottam el - Túl sokat beszélsz!
Majd megcsókoltam ez esőben. Életem legjobb csókja volt. Mikor el akartam húzni a fejemet, Niall még erősebben szorított magához és én engedtem neki. Körülbelül 5 percig csókolóztunk egyfolytában.
- Ez valami szuper volt! De az a baj, hogy nagyon rövid volt.
- Nyugalom. Annyit kaphatsz még belőle amennyit csak akarsz. De most menjünk be mert tüdőgyulladást fogunk kapni.
- Siessünk. Nem venném a lelkemre, ha miattam betegednél meg.....

8. rész "Együtt megázni csodálatos élmény"

- Jézusom! Niall! Ez most komoly? - ámuldoztam.
- Persze, hogy az! Miért ne lenne?
- Honnan tudtad, hogy egy ilyen kutyust szerettem volna mindig?
- Háááát..kicsit érdeklődtem.
- Ez életem eddigi legszebb ajándéka. Niall Horan-tól kapom meg azt a kiskutyát amit már nagyon régóta szeretnék. Mivel érdemeltem ezt meg? És hogyan fogom ezt neked viszonozni?
- Anne! Már azzal mindent megadtál nekem mindent amire szükségem van, hogy a barátnőm vagy. Úgy érzem nekem kell viszonoznom.
- Niall! Gyere ide te édes kis ír gyerek! - húztam magamhoz és egy hatalmas csókot adtam neki.
- Vááóó! Ezért megérte megvenni neked ezt a kutyust. - vigyorgott - Mi legyen a kutyus neve?
- Kislány vagy kisfiú?
- Fiú asszem. - nevetett - Legyen Bruce. Az vicces név.
- Nekem is tetszik! Akkor legyen Bruce. Szia Bruce! Mi vagyunk az új gazdáid! Nagyon fogunk rád vigyázni ne aggódj!
- Akkor felvitetem a kutyát a szobádba!
- Be lehet vinni kutyát a hotelbe? - kérdeztem idegesen.
- Nyugi Életem! Mindent elintéztem. De most sietnünk kell, hogy mindent meg tudjuk csinálni amit terveztem mára - kacsintott
- Oké! Siessünk!
Niall felküldette Bruce-t a szobába. Persze anya tudott róla. Kis összeesküvők. De most nem foglalkoztam ezzel. Egész nap Niall-el leszek és ez a lényeg.
- Hova megyünk, azt megtudhatom?
- Persze. Elviszlek London legjobb helyére és nem a Nando's -ba mielőtt rákérdeznél - nevetett
- Romantikus lesz, vagy inkább vicces? - nevettem vissza.
- Próbáltam mind a kettőt vegyíteni, mert hallom apukád humorát örökölted.
- Igen, mindenki ezt mondja. Ha apa hazajön Rio- ból meg kell ismerkednetek.
- Ezen a téren kicsit félek. Tetszeni fogok neki? Mármint nem lesz ideges vagy ilyesmi?
- Nialler!! Nem lesz az ha látja, hogy mennyire szeretlek.
- Miért mennyire? - vonta fel a szemöldökét.
- Majd ma megmutatom  - vigyorogtam vissza.
- Te lány! Tönkre teszel! Miért csinálod ezt velem? - könyörgött.
- Niall! Ne csináld....mivel tudnálak kiengesztelni?
- Mondjuk egy csók jól jönne - vigyorgott.
- Na gyere ide! - áthajolt hozzám az ülésben és egy hatalmas csókot adtam neki. - Most már örülsz?
- Kicsit jobb. De nem az igazi. Mondtam már, hogy milyen jól csókolsz?
- Még nem - pirultam el - Mondtam már, hogy egész jól vezetsz?
- Még nem - pirulást szimulált - De azért köszi.
- Én is gondolkodok rajta, hogy megcsinálom a jogsit. De még nem vettem rá magamat. Talán majd most.
- Ha szeretnéd beszélek az oktatómmal. Nagyon jó fej hapsi.
- Köszönöm. Megbeszélem a szüleimmel és felőlem mehet. - nevettem.
- Akkor jó. De már itt is vagyunk.
- Ááááá! Niall te vagy a szuper! Ezt mindig ki akartam próbálni. De te is jössz velem, egyedül félek.
- Persze, hogy megyek, megígértem, hogy vigyázni fogok rád. Na gyere!
Kiszálltunk a kocsiból és elindultunk életem egyik legnagyobb kalandja felé..

7. rész  " Az igazi boldogság" 

Most végre először életemben úgy keltem fel, hogy volt miért felkelnem. Nem kell azt néznem, hogy minden barátnőmnek barátja van csak nekem nincsen, végre nem érzem magam egyedül. Pici korom óta mindig mindenki azt mondta nekem, hogy milyen szép vagyok. Egy kis időre el is hittem, hogy az vagyok, de nekem általában soha nem jött össze semmi. Soha nem volt még barátom és nem is értettem, hogy akkor miért is mondja mindenki, hogy nagyon szép vagyok. Én mindig úgy éreztem, hogy a világ legjelentéktelenebb embere vagyok. Ameddig a többiek bulizni voltak vagy a barátjukkal én otthon voltam és tanultam. Helyesbítek mostanáig éreztem úgy. Sikerült ez a modellkedés és a világ egyik leghelyesebb pasija a barátom. Az ÉN barátom. El sem tudom hinni. Még mindig azt hiszem, hogy csak álmodok, de ha ez csak álom akkor nem akarok soha felébredni.
Anya szava keltett fel a merengésemből:
- Jó reggelt Csipkerózsika! Nem akarsz felkelni?
- Anyaaa! Ne mááár! Nyári szünet emlékszel??
- Csak gondoltam el akarod mesélni, hogy mi volt tegnap. Újdonsült 1D barátnő - kacsintott rám.
- Jóó. Ha már felébresztettél akkor elmesélem.
Anya bemászott mellém az ágyba és elmeséltem neki az egész történetet. Legnagyobb meglepetésemre nagyon örült neki és azt mondta, hogy mindig ilyen fiút képzelt el mellém és, hogy legyünk nagyon boldogok.
El sem hiszem, hogy ilyen jó fej az anyukám!
- Ma is találkoztok? - kérdezte kíváncsian.
- Nem tudom. Lehet, de megvárom még ő keres. Megmondtam neki, hogy nálam egy fiúnak teperni kell.
- Ez az én kislányom! - mosolygott anya - De nézd csak meg a telefonodat!
- Mert? Mi történt vele?
- Ja semmi, csak egész reggel 5 percenként elkezd csipogni. Lehet, hogy merül.
Gyorsan odaszaladtam a telefonomhoz. 10 SMS Nialltől. Jézusom! Gyorsan belenéztem egy üzenetbe:
" Jó reggelt Hercegnőm! Ma lesz egy sajtó tájékoztatónk és utána csak a tied vagyok! Nagyon szeretlek és hiányzol! "
A legutolsó levél így szólt:
" Látom még nem keltél fel. Most indulok a tájékoztatóra. 2- re érted megyek a hotelhez. Mihez lenne ma kedved?"
Gyorsan visszaírtam neki:
" Szia Szőke Hercegem! Tényleg most keltem fel. Sok sikert a tájékoztatóhoz. Nem tudom, rád bízom magamat. Találj ki valami jó programot! Szeretlek!"
Gyorsan ránéztem az órára. Dél van. Szóval van még 2 órám.Mit csináljak addig? Gyorsan elmegyek és veszek magamnak valami aranyos ruhát. Olyat kell választanom ami Niallnak is tetszeni fog.
- Anya! Elmehetek venni magamnak valamilyen ruhát? Niall 2-re értem jön.
- Persze édesem! Mehetek veled?
- Gyere! Úgyis olyan régen voltunk együtt vásárolni.
Gyorsan összeszedelőzködtünk és elmentünk a legközelebbi plázába. Már el is felejtettem, hogy miért járunk anyával olyan ritkán vásárolni. Egyszerűen nem lehet kirobbantani a ruhák közül. Én a magam részéről vettem magamnak egy új Converse cipőt ami még hiányzott a kollekciómból, egy rövidnadrágot és egy aranyos pólót.
- Anyaa! Sietnünk kéne! Niall fél óra múlva a hotelnél van értem!
- Jóó, sietek de ezt a cipőt muszáj megvennem!
- De gyorsan ha kérhetem!
Nagy nehezen 13:40- kor sikerült kijönnünk a plázából. Mint a szél siettem fel a szobámba gyorsan átöltöztem és siettem is ki az ajtón.
- Szia Anya! Majd jövök!
- Érzed jól magad!
Mikor leértem Niall pont akkor jött be a Hotel ajtaján. Mikor meglátott felcsillant a szeme és odafutott hozzám majd felemelt.
- Te mindennap egyre szebb leszel! - majd egy gyengéd csókot lehelt a számra.
- Hmm.. ez finom volt. Nekem is hiányoztál- nevettem vissza - Mit csinálunk ma?
- Az titok - kacsintott.
Kézen fogva kisétáltunk az ajtón ahol életem egyik legnagyobb meglepetése várt rám....

6. rész " Új életem kezdete"

A város valami gyönyörű volt. Mintha csak nekünk lett volna ilyen szépen feldíszítve. Először Niall levitt a Temze partjához. Annyira romantikus volt kézen fogva sétálni azzal a fiúval aki a világon bárkit megkaphat, de mégis velem van ott együtt és végig mosolygott. Mindenről beszélgettünk. Beszélgettünk a családjáról, a gyerek koráról, a barátairól, azokról a dolgokról amiket az interneten olvasok róla és nagyon sok minden teljesen máshogy van mint ahogy azt elolvasom. Utána ő kérdezett engem. Elmeséltem neki az egész eddigi életemet, hogy mennyit imádkoztam azért, hogy modell lehessek és, hogy meddig tartott eljutni idáig. Meséltem neki arról, hogy mennyire hatalmas Directioner vagyok, hogy egy ideig ő volt a háttér a telefonomon. Ekkor megállt egy így szólt:
- Tényleg én voltam a háttered? - vigyorgott
- Igen - pirultam el - De már régebben.
- Most rosszul érzem magam.
- Miért?
- Mert nekem nem te vagy a hátterem. Na de nem baj. Majd most az leszel. Kérlek, hagy csináljak rólad egy képet.
- Muszáj? - vonakodtam.
- A kedvemért - vágta be a kiskutya fejét
- Na jó, de csak akkor ha te is rajta leszel.
- Rendben, na gyere ide!
Gyorsan megcsinálta a képet és megmutatta.
- Jézusoom! Szörnyű fejem van rajta!
- Anne! Gyönyörű vagy! Hidd már el! Mostantól ez a kép lesz a hátterem, hogy amikor nem vagy velem akkor is egy kicsit velem lehess.
- Küldd át és nekem is ez lesz!
- Rendben. De akkor kérem a telefonszámod - kacsintott rám
Megadtam a telefonszámomat. Ő meg átküldte nekem a képet és sétáltunk tovább.
Menet közben megtaláltunk egy nagyon aranyos cukrászdát ahová rögtön be kellett menni, mert a kis haspók már nagyon éhes volt.
Megettük a sütinket és elindultunk hazafelé. A szobámig kísért Niall majd így szólt:
- Anne. Hogy döntöttél? Megpróbáljuk ezt az "együtt" dolgot?
- Niall. Már délelőtt igent akartam mondani, de kíváncsi voltam, hogy mi lesz a reakciód. Nagyon örülök, hogy megismerhettelek.
- Istenem te láány! Egész nap görcsöltem, hogy minden jól sikerüljön erre kiderül, hogy átvágtál. Na szépen kezdődik.
- De mostantól még ennél is jobban kell teperned. Régi vágású lány vagyok. Én nem fogok futni egy fiú után.
- Teperni fogok. Érted bármit megteszek. Megtaláltam a legtökéletesebb lányt a világon. Nem fogom elengedni.
- Igen. Szeretném megpróbálni ezt a dolgot együtt. Veled.
- Nem fogod megbánni. De látom ki vagy fáradva. Jó éjt szerelmem. Szeretlek.
- Neked is. Én is szeretlek.
Láttam, hogy Niall arca közeledik az enyémhez és megcsókol. Életem legjobb csókja volt. Olyan, mintha a száját tökéletesen az enyémhez készítették volna. Tényleg ő az igazi.
- Szia Niall! - mondtam miután vége lett a csóknak
- Szia Anne!
Bementem és anya rögtön letámadott a kérdéseivel.
- Anya most nagyon fáradt vagyok. Holnap reggel mindent elmesélek.
- Rendben Édesem! Jó éjszakát!
Bementem a szobába és gyorsan leültem a gép elél és felmentem a twitteremre. Azt látom, hogy az összes 1D tag bekövetett és Niall kirakta a képet rólunk ezzel a felirattal: " Ez a lány a mindenem! Kérlek szépen ne bántsátok, mert már így is fél, hogy mit fogtok szólni. Próbáljátok meg annyira szeretni mint Én, mert Én boldog vagyok vele!!!"
Biztosan csak álmodom - gondoltam - És örömtől fáradt szemmel lefeküdtem és a barátomról álmodtam... akit 14 éves korom óta imádok...Niall Horanról...

5. rész "Together"

- Ez meg mi volt? - kéredztem meglepődve.
- Bocsánat, nem akartalak letámadni - szabadkozott Niall.
- Dehogyis! Borzasztóan jó volt, és ezek a virágok is gyönyörűek. Köszönöm szépen! De miért kapom ezeket?
- Mert, nagyon szeretek veled lenni és tudom, hogy nagyon hülyén hangzik, hiszen csak tegnap ismertelek meg. De mikor tegnap belém futottál a büfében, már tudtam, hogy te vagy az a lány akire vártam.
- Niall, ez egyszerűen hihetetlen - már sírtam a meghatottságtól- Gyere üljünk le! Valamit meg kell veled beszélnem.
Niall arcáról lefagyott a mosoly.
- Van valakid? - kérdezte riadtan.
- Nem, nincsen senkim. Ne aggódj, nem azért akartam veled beszélni.
- Akkor mondjad gyönyörűm. Mindent meg lehet oldani.
- Na figyelj ide, és kérlek ne szólj közbe.
Niall egy képzeletbeli cipzárat húzott a szájára. Kicsit elmosolyodtam és folytattam.
- Figyelj Niall. Először is, nem gondolod, hogy az az 5 év kicsit sok közöttünk? Meg mit  fognak szólni a fiúk a bandában ha megtudják, hogy velem vagy? Nem akarom, hogy miattam ne a karrieredre figyeljél, mert az a legfontosabb. Mit szólna Perrie, Eleanor és Danielle? Sokkal fiatalabb vagyok mint ők és nem is vagyok olyan szép. A Directionerekről nem is beszélve. Kiutálnának még a Földről is, hogy mit képzelek magamról, hogy ellopom az ők kis ír manójukat. Tudom, hogy így lesz hiszen én is az vagyok és ellenkező esetben nekem se tetszene - mondtam elpirulva - Nekem is te vagy a kedvencem. A másik meg a távolság. Megtudnánk oldani egy távkapcsolatot?
Láttam, hogy elfogyott Niall türelme ezért abba hagytam.
- Most válaszolok a kérdéseidre. Szép lassan. - válaszolta nyugodtan - Szerintem egyáltalán nem sok. Sőt szuper. Mindig is fiatalabb barátnőt szerettem volna, és az életkor csak egy  szám. Nem számít hány éves vagy. A fiúk meg csak örülni fognak neki, hiszen egész este rólad beszéltem nekik, így visszagondolva nagyon idegesítő lehettem. Karrier, szerintem a karrieredre neked is figyelned, kell hiszen szuper modell vagy és hatalmas jövő vár rád szerintem. A csajok is imádnának, mindig azt mondják, hogy menjek el ismerkedni lányokkal, hogy hátha megtalálom a Nagy Őt. Soha nem hittem volna, hogy egy büfében futok vele össze. De igen tényleg nem vagy olyan szép mint ők....sokkal szebb vagy, nekem te vagy a világon a legszebb. A Directionerekkel ne foglalkozz, ha látják, hogy mennyire szeretjük egymást ők is örülni fognak nekünk. Tényleg én vagyok a kedvenced? - itt látta rajtam, hogy elpirulok, de folytatta - A távkapcsolatok igenis működhetnek. A srácok is így oldják meg a lányokkal. Ők se találkoznak mindennap, pedig egy városban élnek. Hidd el, hogy meg lehet oldani mindent, csak akarni kell, és én nagyon akarlak téged.
-Neked egyszerűen nem lehet nemet mondani.- mosolyogtam rá.
- Annyira gyönyörű a mosolyod. Imádom látni a mosolyodat. Ígérd meg, hogy ha veled leszek mindig mosolyogni fogsz.
- Megígérem, de még nem mondtam igent az ajánlatodra. Az lehet, hogy én sok mindent tudok rólad de te rólam nagyon keveset. Ezen változtatni kell - kacsintottam rá.
- Ez esetben, Miss Saturday. Megmutatom neked az egész várost töviről-hegyire, és közben megismerjük egymást.
- Köszönöm Mr. Horan. Kellemesebb társaságot el sem tudnék képzelni önnél.
Niall mosolygott és intett a fejével, hogy induljunk.
- A kezedet azért megfoghatom? - kérdezte.
- És a paparazzik?
- Hozzá kell szoknod. De nyugalom, vigyázok rád. Nem fogom hagyni, hogy bántsanak.
- Köszönöm Niall. Édes vagy - mondtam -Ezért megérdemelsz egy hatalmas puszit.
Egy hatalmas puszit nyomtam az arcára és kézen fogva elindultunk London belvárosa felé....

4. rész. " Életem legjobb napja"

- Az csodálatos lenne. - mosolyogtam.
- Akkor tízre érted jövök - mondta Niall és látszott rajta, hogy nagyon boldog.- Aludj jól Anne! Holnap fárasztó napod lesz!
- Ha veled lehetek nem hiszem, jó éjszakát Niall!
Bementem az ajtón és legszívesebben akkorát sikítottam volna ,hogy egész Anglia felébred álmából
- Anya!! - szaladtam be a szobába, ami elképesztő volt.
- Anne! Mi történt?
- Képzeld el, holnap az egész napot Niall-el fogom tölteni, mert elhívott, hogy töltsem vele a napot.
- Kicsim ez nagyszerű! De nem öreg picit hozzád?
- De, én is ettől félek. De majd holnap meglátjuk, hogy mi lesz. Lehet, hogy csak a kislányt látja bennem, elvileg 5 évvel idősebb és az picit sok.
- Anne! Ha valóban szeret, akkor nem számít, hogy menni idősek vagytok. Apukád is 5 évvel idősebb nálam és egyáltalán nem látszik. Ne veszítsd el a reményt már az elején!
- Köszönöm anya! Annyira örülök, hogy te is velem jöttél. Nagyon szeretlek!
- Én is téged édesem! De most menj aludni, holnapra gyönyörűnek kell lenned.
- Rendben anya, jó éjszakát!
- Jó éjt Anne!
A hálószobám valami csodálatos volt. Saját tv, hatalmas ágy, külön fürdőszoba. Imádtam már az első perctől és az enyém lesz egész nyáron. A One Direction-nel együtt.
Gyorsan beszaladtam a fürdőbe, lezuhanyoztam és lefeküdtem aludni. Olyan hamar elaludtam, hogy semmire nem emlékszem.
Reggel anya hangjára keltem:
- Anne! Nem kéne felkelned? Niall mikorra jön érted?
- 10-re. - morogtam
- Nem akarok ünneprontó lenni de fél tíz is elmúlt már.
- Hogy mi??!! - rontottam ki az agyból - El fogok késni!
Teljes erőmből bevetettem magam a fürdőbe és rekord gyorsasággal elkészültem. 9:55 -re teljesen kész voltam. Anya megcsinálta a hajamat és a sminkemet. Fogjuk rá, hogy tűrhetően néztem ki.
Niall pontosan tízkor kopogott be hozzánk. Anya nyitott ajtót.
- Jó reggelt Mrs. Saturday - üdvzölte anyát- Niall Horan vagyok. Anne itt van?
- Szia Niall! Persze már nagyon várt téged. Bejössz?
- Köszönöm nem. Nagyon sok mindent terveztem mára. - kacsintott anyára
- Ez esetben szólok neki.
- Nem kell. Itt vagyok - futottam oda hozzájuk - Szia Niall!
- Szia Anne! Gyönyörű vagy!
- Ne kamuzz! - pirítottam rá - De azért aranyos vagy. Szia anya! Majd hívlak!
- Sziasztok! Érezzétek jól magatokat!
- Viszlát Mrs. Satruday!
- Szia Niall!
Kirohantunk a szállodából. Niall egyenesen a kocsijához kísért. Beszálltunk a kocsiba és beszélgetni kezdtünk.
- Mihez van kedved Csajszi? - kérdezte Niall.
- Nem tudom. De fél füllel hallottam, hogy sok mindent terveztél mára. Rád bízom magam.
- Rendben, akkor elviszlek reggelizni, mert nem úgy látom mintha ettél volna.
- Uhh basszus. Reggelizni tényleg elfelejtettem. Ne haragudj, gondolom a reggeli nem volt benne a programban - szomorkodtam.
- De igazából benne volt! - vigyorgott - Tudtam, hogy nem fogsz enni semmit, szóval ezt beleterveztem!
- Fantasztikus vagy! - kiabáltam, és egy puszit nyomtam az arcára - Jajj, ne haragudj! Nem akartam!
- Semmi baj. Isteni volt! - nézett rám - Kaphatok még egyet?
- Talán majd reggeli után - kacsintottam rá.
- Csak győzzem kivárni.
- Muszáj lesz - nevettem.
Megérkeztünk a helyre ahol reggelizni fogunk. Csodák csodájára nem a Nando's volt. De nagyon szép hely volt, egy tó parton volt és minden tele volt rózsákkal. Egyszerűen tökéletes volt.
- Tetszik? - kérdezte Niall
- Ez valami elképesztő! Honnan tudtad, hogy a kedvenc virágom a rózsa?
- Ráhibáztam. Örülök, hogy tetszik. Akkor megkaphatom a puszimat?
- Megkaphatod te kis ír manó - mondtam kitörő nevetéssel.
- Várj, most én adok neked! Csukd be a szemed!
- Niall!
-Bízz bennem. Ugye bízol bennem?
- Bízok benned.
Becsuktam a szememet és csak annyit láttam, hogy Niall arca közeledik az enyémhez, de a puszi nem a várt helyre érkezett. Az arcomra vártam helyette a számat puszilta meg.
Mikor kinyitottam a szemem Niall egy csokor rózsát tartott a kezében, ami még a díszítéstől is szebbek voltak.
A meglepetéstől szólni sem tudtam....

3. rész. " A találkozás"

- Biztos, hogy jól vagy? - kérdezte a szőke srác
- Persze, semmi gond - válaszoltam - Amúgy Anne vagyok.
- Én meg Niall.
Mintha nem tudnám, de tettem a hülyét, hogy ne higgye, hogy egy sikítozó rajongó vagyok.
- Nem veled lesz a fotósorozatunk? - kérdezte Niall.
- De és már nagyon izgulok.
- Nem kell izgulnod. Gyönyörű szép vagy, sokkal szebb mint a képen amit mutattak rólad. Gyere a srácok már várnak.
- Rendben.
Niall gyönyörűnek hívott. Ez egy álom. Nem akarok felébredni.
Elkísért a terembe ahol a fotózás lesz. A fiúk már vártak ránk.
- Srácok, ő itt Anne, vele lesz a fotósorozatunk.
- Szia Anne! - köszöntek kórusban a fiúk.
- Tényleg sokkal szebb vagy mint a képeken - mondta Harry.
Már éppen válaszolni akartam amikor belépett a fotós.
- Helló emberek! William Jones vagyok. Én foglak titeket fotózni.
Jöttek az asszisztensek is és beöltöztettek minket a fotózáshoz.
A fotózás nagyon gyorsan elment. A fiúk elképesztően jó fejek voltak. Végig hülyéskedtünk az egészet. Mikor végeztünk William megdicsért, hogy ahhoz képest, hogy ez az első nagyszabású fotózásom nagyon ügyes voltam. Én persze dagadtam a büszkeségtől, főleg amikor ránéztem a fiúkra akik csak helyeseltek.
- Holnapra elküldöm a képeket az ügynökségnek. Még egyszer köszönöm a munkátokat. Sziasztok!- köszönt el William.
Mikor elment a fotós Niall és Harry odajöttek hozzám.
- Nincs kedved eljönni velünk vacsorázni?- kérdezték
- Persze, nagyon örülnék neki. Csak fel kell hívnom anyukámat, hogy később érek haza.
- Rendben, mi majd vacsora után haza viszünk.
- Én vezetek! - mondta Nialler - Végre megvan a jogsim!
- Szuper lesz! - mondtam - Akkor felhívom anyát.
Anya persze rögtön belement abba, hogy elmenjek, hiszen tudja mennyire szeretem őket, és azt is h Niall és Harry a 2 kedvencem.
- Mehetünk! - mondtam a fiúknak.
- Végre! Már nagyon éhes vagyok! Nando's? - kérdezte Niall.
- Tökéletes! - nevettem
- Nekem is jó lesz - vigyorgott Hazza.
Oda felé úton elkezdték énekelni a fiúk a Last First Kiss-t a kocsiban. Nem tehettem róla de rögtön én is elkezdtem velük énekelni és csak akkor vettem magam észre, amikor csak én énekeltem ők meg vigyorogtak.
- Uhh. Bocsánat. Csak imádom ezt a számot!
- Ne kérj bocsánatot! Gyönyörű hangod van! - mondta Hazza.
- Egyszer még egy duetett is énekelhetnél velünk - mondta Niall.
- Az nagyon jó lenne.
Megérkeztünk az étterembe. A fiúk leültettek egy asztalhoz, hogy foglaljam a helyet addig ők elmentek kajáért. Mikor visszaértek egy csomó kaja volt náluk.
- Nem tudtuk, hogy mit szeretsz ezért mindenből hoztunk.
- Úristen nem kellett volna! Ezek közül mindet szeretem. De hogyan fog elfogyni ez a rengeteg étel?- kérdeztem
- Emiatt ne aggódj. Itt van a mi kis ír manónk aki mindent eltakarít! - mondta Harry.
- Az biztos! De együnk mert mindjárt éhen halok! - könyörgött Niall.
Elkezdtünk enni. Észre se vettem, de annyit ettem, hogy mint még soha.
- Neked aztán van étvágyad- vigyorgott Niall.
- Egész nap alig ettem valamit- védekeztem.
- Semmi gond. Imádom, ha egy lány sokat eszik.- válaszolta a kis manó.
- Akkor jó. - és vigyorogtam mint a tejbetök.
Vacsora után a fiúk elvittek a hotelhez.
- Felkísérhetlek a szobához? - kérdezte Niall.
- Örülnék neki.
Mikor elértünk a szobához Niall megfogta a kezem és bele nézett a szemebe.
- Annyira jó volt veled ez a nap Anne.
- Veletek is nagyszerű volt.
- Holnap szabadnapom lesz. Nem lenne kedved velem tölteni a napot? Megmutatnám a várost.
Nem tudtam, hogy mit válaszoljak. Egész testem remegett a boldogságtól. Majd így szóltam:
.....

2. rész . "The Dream Come True"

Egész éjjel nem aludtam semmit. Folyamatosan forogtam. Egyszerűen nem bírtam elképzelni, hogy egy saját fotósorozatom lesz a One Direction-nel. Ez maga volt a valóra vált álom. Nagyon régóta imádkoztam, hogy sikerüljön, de mindig azt hittem, hogy rajtam kívül még nagyon sok lány álmodozik erről és miért pont nekem sikerülne.De tényleg sikerült és soha nem lehetek elég hálás a fent lévő felnőtteknek, hogy sikerülni fog. Nagyon nehezen, de egy kicsit tudtam aludni. Niallról és a fiúkról álmodtam. Annyira valóságszerű volt, hogy hatalmas csalódás volt felkelni.
Az ébresztőm hangja ébresztett fel. Lentről már hallottam, hogy anya pakol. Apukám, akit mindennél jobban szeretek, sajnos egy konferenciára kellett mennie Rio de Janeiroba. Nagyon hiányzott már, de ha haza ért mindenféleképpen írok neki, hogy látogasson meg minket Londonban.
- Jó reggelt édesem! - köszönt anya- Na hogy aludtál?
- Pocsékul. Csak egy kicsit tudtam aludni, de akkor is a fiúk jártak az eszemben.
- Elhiszem. Itt a reggelid, gyorsan edd meg és szedd össze a ruháidat. Egy fél óra múlva itt a kocsi, hogy kivigyen a reptérre.
- Sietek.
Gyorsan bekapkodtam a reggelimet és rohantam a bőröndömért. Negyed órán belül készen voltam. Mindent  leellenőriztem, hogy meg van-e. Még jó, hogy még egyszer megnéztem mert a töltőmet tuti itthon hagytam volna.
- Anne!! Itt van a kocsi!
- Már ott is vagyok anya!
Lesiettem és beszálltam a kocsiba. Egyszerűen nem tudtam a fiúkat kiverni a fejemből és nagyon ideges voltam. Nem is vettem észre és már a repülőtéren voltunk.Gyorsan megvettük a jegyeket és felszálltunk a gépre. Anabell első osztályon foglalt nekünk jegyet, ami mondhatom káprázatos volt. Annyira álmos voltam, hogy azonnal álomba merültem.
Anya hangja ébresztett fel.
-Anne! Megjöttünk. Üdvözöllek Londonban!
-Ezt nem hiszem el! London! Végre itt vagyok!
A repülőtérről a kocsival anya a szállodába ment a csomagjainkkal együtt. Engem a kocsi egyenesen a fotózás helyszínére vitt. A kocsi egy hatalmas stúdió előtt állt meg.
- Éhes vagyok. - mondtam- Gyorsan elmegyek a büfébe.
Szerencsére a büfében nem volt senki. Gyorsan megvettem a kajámat és egy fiúba ütköztem.
- Elnézést.
- Semmi baj.
És egy gyönyörű kék szem nézett rám...