2013. február 25., hétfő

17. rész " Egy csodás éjszaka " 

Miután Niallt kikísértem elköszöntem anyéktól és felmentem a vadonatúj szobámba. Most így egyedül megnézve is elképesztő látványt nyújtott. Hatalmas ágy(amin ketten is elférnek), gyönyörű terasz amiről London belvárosára lehet látni, saját fürdő egy hatalmas fürdőkáddal,egy hatalmas szekrénnyel, egy sminkes asztal, amit már nagyon régen akartam és egy íróasztal amin két doboz volt rajta egy levéllel. A levélre az volt írva, hogy Annienek.
" Édesem! Ez egy ajándék tőlem annak örömére, hogy hivatalosan is londoni csajszi lettél. Az én ajándékom a kisebb, a szüleidé a nagyobb. Kíváncsi vagyok az arcodra, amikor kinyitod. Niall."
A nagyobbik dobozban egy új Apple laptop volt. Anyáé ajándéka. Ez valami elképesztő. Saját laptop. Le akartam szaladni hozzájuk megköszönni, de már láttam, hogy elmentek aludni. Majd holnap megköszönöm nekik.
A kisebbik dobozt nagy izgalommal nyitottam ki. A dobozban egy új iPhone 5 volt. Na jó. Ez már kicsit sok volt nekem. Niall és apa megvesztegette az egész Apple céget? Ezen kicsit nevetnem kellett. Majd holnap megköszönöm nekik a csodás ajándékokat.
Belenéztem a szekrényben tele volt új ruhákkal. Ezen már kicsit gyanakodtam. Mit akarhatnak anyáék? Ezen majd ráérek holnap agyalni.
Gyorsan lemosakodtam és felvettem egyet a vadonatúj hálóingeim közül. Kinyitottam a teraszajtót, hogy jöjjön be a levegő, mert nagyon meleg volt és lefeküdtem aludni.
Körülbelül éjfél lehetett mire befejeztem az agyalást és el tudtam aludni. Hirtelen arra ébredtem fel, hogy valaki fekszik mellettem az ágyban. Sikítani akartam, de az illető befogta a számat.
- Shhh..Annie, szerelmem! Én vagyok.
Akkor megismertem Niall gyönyörű kék szemeit és megöleltem.
- Te meg hogyan kerülsz ide? - kérdeztem
- Nagyon hiányoztál és ezt elfelejtetted.- majd egy hatalmas csókkal döntött hanyatt.
- Hát igen, ezt elfelejtettem.
- Hmm..tetszik ez az ágy - mosolygott Niall
- Nekem is. De van valami amiről beszélni szeretnék veled. Niall, én megígértem magamnak, hogy ha lehet nem fogok lefeküdni senkivel az esküvőmig. Remélem megérted. - mondtam szomorúan.
- Na gyere ide! - beleültem az ölébe és folytatta - Nem akarok semmit tenni ami neked nem tetszik. De ezt én is eldöntöttem magamnak, hogy nem fogok senkivel. Ezen nincsen semmi szégyelleni való. Te így vagy tökéletes nekem. Várunk az esküvőnkig. - nevetett.
- Várunk. De a srácoknak nem tűnt fel, hogy eljössz?
- De...igazából tudnak róla. Harry megígérte, hogy reggel dob fel nekem tiszta ruhát, ők meg átjönnek megismerkedni a szüleiddel a sajtótájékoztató előtt. Már nagyon kíváncsiak rájuk.
- De aranyosak! Holnap megköszönöm nekik...Várj! Hogyan érted, hogy tiszta ruhát? - mosolyogtam
- Hát úgy gondoltam, hogy itt alszom veled. Ha nem gond.
- Hát nem is tudom - cinkeltem - Az szuper lesz. Egész éjszaka veled - és még egy csókot adtam neki.
- Akkor jó - nevetett - És hogy tetszik az ajándékom?
- Erről akartam veled beszélni. Apával kiraboltátok az Apple céget?
- Dehogyis! - nevetett - Csak mesélték, hogy nagyon akarsz egy iPhonet. Én meg ismerek egy srácot aki szerzett nekünk. A laptop csak hab a tortán.
- Fantasztikusak vagytok! - öleltem meg.
- Te még nálunk is jobban! De nem kéne neked aludni?
- De kéne. De nem akarok aludni, ha veled vagyok.
- Nyugalom. Itt leszek veled egész éjjel.
- Nem félsz apáéktól?
- Nyugi. Nem fognak észrevenni. Hazza kitalálta, hogy korán átjön és feldobja nekem a ruhát. Nem lesz gond.
- Ha sikerül. Többször is csinálhatnánk ilyet.
- Akár minden éjjel. De gyorsan átöltözök.
- Hoztál pizsit? - vigyorogtam.
- Hoztam de akkor túlöltözöttnek érezném magam melletted. Nagyon szexi ez a hálóing. - vigyorgott vissza.
- Hajjj de vicces vagy. Ne én tényleg alszom. Majd gyere ha készen vagy.
Niall lemászott az ágyról és hallottam, hogy átöltözik. Rám olyan fáradtság jött, hogy csak azt éreztem, hogy bebújik mellém az ágyba és átölel.
- Nincs rajtad felső? - kérdeztem félálomban.
- Nincs. Baj? - kérdezte
- Dehogyis. Imádok hozzád bújni. - mosolyogtam.
- Aludj Annie - mosolygott.
- Niall?
- Igen?
- Nagyon szeretlek.
- Én is Annie. - ölelt át szorosabban.
- Ugye soha nem fogjuk elhagyni egymást?
- Ha rajtam múlik akkor soha. Rád vártam egész életemben.
- Akkor jó - ez volt az utolsó mondatom, mert azonnal elaludtam.
Ott feküdtem életem szerelme karjában és csak az enyém volt. Csak az enyém. Niall sokáig nem tudott elaludni, mert annyira figyelte, hogy hogyan alszom. Végül ő is elaludt. Így aludtunk kéz a kézben. Csodálatos volt....

1 megjegyzés: