2013. július 14., vasárnap

40. rész : "When a man loves a woman..."

A hotel előtt ott állt egy zenekar és rengeteg ember táncolt már. Mindent gyönyörűen kivilágítottak és egy hatalmas felirat díszelgett a bejárat előtt ezzel a felirattal:
" Nagyon szeretlek Anne!!"
- Jézusom Niall! Ezt mind nekem?? - fordultam felé, de addigra a kezébe egy hatalmas rózsacsokor került.
- Tetszik? - kérdezte. - Csak meg szeretném köszönni, hogy a világ legboldogabb emberé teszel amióta csak megismerkedtünk.
- Nekem kellene megköszönni, hogy veled minden nap hercegnőnek érezhetem magam. - mondtam könnyes szemekkel és a nyakába borultam.
- Nagyon szeretlek. - suttogta a nyakamba.
- Nálam biztosan nem jobban. - csókoltam meg.
- A virágot el sem veszed? - kuncogott. - Csak mert kezd zsibbadni a kezem.
- Dehogyisnem. - mosolyogtam. - Annyira gyönyörű. Hány szál?
- Őszintén megmondom, hogy fogalmam sincsen. Felhívtam a virágboltot és megmondtam nekik, hogy az összes vörös rózsát ami csak van az üzletben rakják be nekem egy csokorba. - pirult el.
- Niall...ez már túl sok. Én olyan keveset adok neked....
- Shh...ezt már megbeszéltük. Nem vagyok hajlandó erről vitatkozni. - mondta és egy puszit nyomott a homlokomra. - Amúgy is..ennél csak több ajándékot fogsz kapni.
- Akkor nekem is be kellene újítanom egy - két ajándékot neked. Modell vagyok vagy mi a szösz. - nevettem.
- Úgyse tudlak meggyőzni. - túrt bele a tökéletesre fésült hajába.
- Hmmmm...most én jövök. - és hozzásimultam tökéletes felsőtestéhez, ami már rendesen fájt, hogy ennyire tökéletes és a fejemet olyan közel raktam az övéhez, hogy az ajkaink már majdnem összeértek, és mikor olyan közel voltak ajkaink egymáshoz, hogy az orrunk hegye már összeért Niall kinyitotta a száját én pedig.....egy jól irányzott mozdulattal teljesen tönkretettem  fenomenális hajkoronáját.
- Hahahaha!! - nevettem és elfutottam, hogy le ne tudjon önteni a pohara tartalmával ami a valahogyan a keze ügyébe került.
- Gyere vissza Anne! - nevetett.
- Majd ha utolérsz. - nyújtottam ki a nyelvem.
- Nem vagy nagy ellenfél. - kiabálta utánam.
- Ó tényleg?? Akkor gyere és kapj el!
Niall, mint akit rakétából lőttek ki futott utánam, de én sem voltam rest. Kicsit gyorsabban kezdtem futni és mikor már elég közel ért elővettem a "futótehetségem" és hirtelen lefordultam a tengerpartra. Niall nem volt ennyire gyors és neki kicsit tovább kellett futnia, hogy meg tudjon fordulni. Én már a tengerparton voltam, de ő nem volt sehol.
- Niall! Merre vagy? Én nyertem, de attól nem kell elbújnod. Viseld a veszteséget. - nevettem.
Egyszerre csak egy sötét árnyék elkapta hátulról a derekamat és a víz felé cipelt.
- Tegyél le!! - kalimpáltam. - Ez nem ér! Nem lehet ezt csinálni egy hölggyel!
- Ó tényleg? - nevetett a támadóm. - Pedig én akkor is megteszem.
- Tegyél le! - nevettem.
- Te akartad. - mondta és bedobott a tengerbe.
- Ez nem vicces. - futottam utána, mert ő közben már kint is volt a parton. - Gyere vissza!
- Dehogy megyek!
- Ezt kell kapnom, mert összetúrtam a hajad? - álltam meg durcásan előtte.
- A hajam szent. - vette fel ő is a durcás arckifejezését.
- Kösz. Úgy tűnik a hajad annyira fontos, hogy még engem is eláztattál. Csurom víz vagyok.
- Na Annie...csak vicceltem. - mosolygott. - Semmi sem fontosabb nálad.
- Akkor meg miért kellett ezt csinálnod? - néztem kérdően a szemébe.
- Hmmm... - ölelte át a derekamat és beleharapott a szája szélébe. - Nagyon tetszel vizesen.
- Igen? - húzódtam közelebb hozzá. - Szárazon már nem is?
- Teljesen mindegy, hogy mi van rajtad. Nekem mindig te vagy a legszebb.
- Helyes válasz. - adtam egy puszit a szájára.
- Köszönöm, hogy megmutattad nekem milyen is az igazi szerelem Niall. Köszönöm, hogy veled lehetek. - mosolyogtam.
- Anne....én...
- Ne mondj semmit. - tettem az ujjamat a szájára. - Ez így tökéletes.
- El sem tudod hinni, hogy mennyire szeretlek. - mondta és megpuszilta az ujjamat.
- Hidd el...magamról tudom. - nevettem. - De azt a bulit ott fent nem nekünk rendezted?
- Igazából de. - mosolygott féloldalasan.
- Akkor menjünk már. Olyan rég nem táncoltunk már.
- Kérése számomra parancs Hölgyem. - mondta Niall és színpadiasan meghajolt előttem és a kezemért nyújtotta a kezét. - Szabad a karját?
- Megtisztel Uram! - mosolyogtam.
Kézen fogva elindultunk a hotelhez ahol már kezdtek pakolni a zenészek. A párok lassan elhagyták a parkettet és szinte csak mi ketten voltunk.
- Elnézést! - szaladt oda Niall a zenekarhoz és valamit súgott a gitáros fülébe.
Láttam, hogy bólint és visszaülnek a helyükre és elkezdték játszani Michael Bolton When a man loves a woman című számát. Annyira gyönyörű volt.
- Szabad? - jött oda Niall hozzám.
- Természetesen. - válaszoltam.
Niall megfogta a derekamat és a kezemet és lassúzni kezdtünk. Minden annyira tökéletes volt. Tökéletes hely, tökéletes idő, tökéletes fiú. Én voltam a világ legszerencsésebb lánya.
- Annyira gyönyörű vagy. - mosolygott Niall és az arcomat figyelte.
- Köszönöm. - pirultam el.
- Miért pirulsz el mindig mikor gyönyörűnek nevezlek? - kérdezte tanácstalanul.
- Nem tudom megszokni, hogy ez a valóság és nem csak álmodom. Annyit álmodoztam erről, hogy egyszer ez meg fog történni. Még mindig nem tudom elhinni.
- Mennyi időnek kell eltelni, hogy végre elhidd, hogy csak a tied vagyok?
- Nem tudom. - mosolyogtam. - Az örökkévalóság kezdetnek elég...
Nem szólt semmit csak táncoltunk tovább életem egyik leggyönyörűbb éjszakáján és azt kívántunk bárcsak soha nem érne véget....