39. rész " Tengerpart "

- Kérlek mondd már! - könyörögtem.
- Anne...én nem tehetek semmit. - mondta Niall borús hangon. - Harry olyan, mint a testvérem nem tett ezzel semmi rosszat. Tudja, hogy engem szeretsz. Lehet, hogy így könnyebb neki, hogy leírta inkább.
- De annyira rossz. - sírtam.
- Elhiszem....tudom, hogy neked is fontos. - ült le mellém és átkarolta a vállamat.
- Persze, hogy fontos. Szeretem őt, de nem úgy ahogyan téged, és ha megmondom neki össze fog törni. Ezt nem akarom. - sírtam.
- Semmi baj. Kérlek, most egy pillanatra felejtsd el ezeket az otthoni dolgokat és élvezzük a nyaralást.
- Igazad van. - töröltem meg az arcom.
- Nincs kedved elmenni sétálni kicsit a tengerpartra? - csillant fel a szeme.
- Van hát. - nevettem. - Menjünk!
- Akkor gyerünk! - mosolygott és megsimogatta az arcom. - Vegyél magadra valamit.
Gyorsan előkotortam a bőröndömet és kerestem egy pulcsit. Niallnek és vettem elő egy melegítőfelsőt a biztonság kedvéért.
- Nekem nem kell. - nevetett.
- Dehogyisnem kell. - fenyegettem meg az ujjammal. - De ha nem akarod hozni akkor majd hozom én.
- Értettem főnök. - szalutált.
- Na ez már jobban tetszik. - nevettem és egy puszit nyomtam az arcára.
- Hmm..nekem meg ez. - mosolygott és megfogta a kezem. - Na menjünk!
Mikor leértünk a hotel elé, már jócskán besötétedett. Más normális ember ilyenkor aludni megy, de mi nem..mi ilyenkor indulunk el. A portás csak egy kicsit nézett meg minket. Kis idő múlva azért rájöttem, hogy mire megy ki a játék.
- Már értem! - nevettem fel és megálltam. - Te azért akarsz most sétálni menni a sötétben, mert ilyenkor nincsen senki kinn az utcán.
- Lebuktam. - tette a pirulást.
- Hááhh...te kis hamis! - böktem oldalba.
- Most ekkora bűn, hogy kettesben akarok lenni veled? - mosolygott és átölelte a derekamat.
- Nem. - mosolyogtam. - Éppen ellenkezőleg.
- Akkor meg? - kérdezte, de már a szája olyan közel volt az enyémhez, hogy az orrunk hegye már összeért.
- Sem...mi..- dadogtam.
Niall közelsége mindig megrészegített. Ilyenkor soha nem tudtam reálisan gondolkodni semmiről. Azt hiszem erre mondják azt, hogy 3 méterrel a felhők felett vagy.
Aztán megcsókolt. Olyan lágyan és olyan könnyedén, ahogy csak egy szerelmes férfi teheti egy nővel. Nagyon rövid ideig tartott, de ebben benne volt az összes érzelme irántam...és nekem ez bőven elég volt.
- Na hova megyünk? - kérdeztem, ahogy vége lett a csókunknak.
- Gondoltam, hogy így kezdésnek első este lemehetnénk a partra meg nézni a tengert.
- Ohhh..minő romantikus....- tettem a színpadias dívát.
- Magának mindent drága hölgyem. - ment bele a játékba.
- Már csak egy kérdésem lenne drága uram.
- Mi lenne az?
- Elindulunk még ma vagy inkább állunk itt a sötétben?
- Ez egy remek kérdés. - nevetett. - Mehetünk is.
Kézen fogva elindultunk a tengerpart felé. Valami elképesztően csodálatos volt. A pálmafák, a tenger illata elképzelhetően gyönyörű volt minden. Niall, mint egy kisgyerek levette a cipőjét és belerohant a tengerbe.
- Gyere Annie! - kiabálta.
- Dehogy megyek! - nevettem. - Majd holnap!
- Te tudod, de akkor holnap egész nap itt leszünk. - nevetett vissza.
- Még szép! Én is imádok strandolni, de inkább fürdőruhában.
- Hmmm...még soha nem láttalak fürdőruhában, biztosan nagyon szexi leszel. - kiabálta.
- Shhhh! Azt akarod, hogy az egész város megtudja?
- Jó ötlet. IMÁDOM ANNE SATURDAYT!!!! - kiabálta. - KÖSZÖNÖM ISTENEM, HOGY EZ A CSODÁLATOS LÁNY AZ ENYÉM LEHET. MEGÉRTE VÁRNI RÁ.
- Niall! - nevettem.
- Most már sokkal jobb. - nevetett.
- Örülök, hogy jobban érzed magad, de kezd hideg lenni itt egyedül ácsorogni. Nem megyünk vissza?
- Dehogyisnem. Nehogy megfázz itt nekem. - mondta és elkezdett szaladni a tengerben.
Olyan volt, mint egy kis fóka aki ki akar vergődni az anyjához. Annyira aranyos volt. Hirtelen megcsörrent Niall telefonja, mivel még nem ért ide felvettem.
- Halló? Anne vagyok.
- 5 percetek van és lekésitek.
- Ki beszél?
Nem szólt bele senki.
- Ki volt az édesem? - kérdezte Niall aki már addigra ideért...
- Nem tudom...- dadogtam.- Azt mondta, hogy 5 perc és lekéssük.
Niallnek hirtelen felcsillant a szeme gyorsan felöltözött.
- Siessünk! - nevetett és elkezdett szaladni velem a hotel felé.
- Mi? - kérdeztem kifulladva. - Mi akar ez lenni?
- Majd megtudod.
Nagyon gyorsan visszaértünk és mikor megálltunk a hotel előtt egy hatalmas meglepetés várt....