24. rész  "Katie"

Kínos csend ült a kocsira. Én a döbbenetről szólni sem tudtam, de láttam, hogy Hazz is ezen a véleményen van.
- Te tudod ki volt ez az elmebeteg? - kérdeztem döbbentem.
- Igen...tudom - mondta - Katie. Még Írországban ismertem meg. Osztálytársak voltunk a gimiben, de nem volt sokáig velünk, mert kiderült, hogy...hogy is mondjam...gyengeelméjű volt és elvitték egy olyan helyre ahol neki jó lesz. Nem hittem, hogy valaha is találkozunk.
Láttam Niallon, hogy teljesen megrendítették az események ezért nem szóltam semmit, csak hozzábújtam. Megfogta a kezemet. Éreztem, hogy megnyugszik és szépen lelassul a szívverése.
Hirtelen eszembe jutott valami.
- Úristen - suttogtam.
- Mi baj van? - fordult Harry hirtelen hátra.
- Ez a lány. Katie. Holnap találkozni akar veletek.
Észre vettem, hogy Harry is egy percre megijed, majd gyorsan visszafordul a volánhoz.
- Ezt nem engedhetem. - mondtam ellentmondást nem tűrően.
- De megígértem neki Annie...-mondta Harry idegesen.
- Akkor sem hagyom. Ennek a lánynak zárt intézetben kellene lennie. Nem. Nem fogom hagyni.
- Miről beszéltek? - kérdezte Niall feszülten - Mit nem engedsz édesem?
- Ez az elmebeteg csak úgy engedett el téged ha találkoztok vele. De ezt nem fogom engedni.
- Nem tudod melyik intézetbe vitték? - kérdezte Harry Niallt.
- Nem emlékszem már rá. De megtudhatom. Megkérdezem pár régi ismerősömet. Valaki csak fogja tudni.
- Rendben. Megtudod, hogy hova van elhelyezve, én meg felhívom az intézetet és megkérdezem, hogy Katienek szabad lenne szabadon mászkálni. - vette Harry az irányítást a kezébe.
A fiúk megbeszélték még, hogy mi lesz a teendő. Én csak figyeltem a hangjukat és ahogy Niall mellkasán feküdtem olyan nyugalom jött rám amire már régóta szükségem volt. Egy kicsit elbóbiskoltam.
- Édesem! Kelj fel kérlek! - simogatta Niall az arcomat - Itthon vagyunk!
- Elaludtam? - kérdeztem meglepődve.
- Egy picit. - kuncogott Niall.
- Dehogyis picit úgy horkoltál, mint egy gyárkémény. - nézett Harry rám a másik ülésről.
- Kösz Hazz, tőled nem is vártam többet. - mosolyogtam rá.
- Na gyere Csipkerózsika. - fogta meg a kezem - Vagy inkább a szőke herceg vigyen fel a szobádba?
- Hmmmm..nehéz döntés - nevettem- Másik esetben tuti azt mondtam  volna, hogy mind a ketten gyertek, de most ne. Elég lesz egyedül felsettenkednem a szobámba.
- Ez esetben enyém a szőke herceg!! - nevetett Harry - Gyere én lovagom! Felmegyünk a szobánkba!
- Jól van kiscicám. Grrr - röhögött Niall, majd felém fordult.
- Jó éjszakát édesem! Holnap én leszek az első akivel találkozni fogsz.
- Te most csak pihenj! És egyél sokat! - csókoltam meg - Borzasztó így látni téged.
- Szeretlek. - suttogta a számba Niall.
- Én is téged, de most menjetek. Aludjatok jól! Ja és Harry...a szőke herceg az enyém.
- Meglátom mit tehetek. Aludj jól Annie! Remélem attól még, hogy Niall hál'istennek megvan mi még ugyanolyan jóban leszünk.
- Persze. Te lettél a legjobb fiú barátom - és egy puszit nyomtam az arcára.
- Akkor jó. - nevetett - De tényleg mennünk kéne.
A fiúk elindultak a házuk felé én meg besettenkedtem a házba. Megnyugodtam amikor láttam, hogy anyáék még alszanak. Gyorsan besiettem a szobámba. Felvettem a pizsimet és gyorsan befeküdtem az ágyba. Ránéztem az éjjeli szekrényemen lévő órára: 3:00. Aludnom kellene már. De nem jött álom a szememre. Folyamatosan pörgött az agyam. Az járt egyfolytában az agyamban amit a kocsiban láttam. Mikor Niallhez bújtam Harry belenézett a visszapillantóba és láttam, hogy egy könnycsepp folyik végig az arcán. Először nem hittem a szememnek. Lehet, hogy csak könnyezett de ez nagyon valóságos volt. Nem tudom, hogy miért lehetett. Holnap megkérdezem tőle, hogyha kettesben leszünk. Ezzel az elhatározással sikerült elaludnom...

* Harry szemszöge*

Miért vagyok ilyen szerencsétlen? Miért mindig olyan lányokba esek bele akikbe nem lenne szabad. Niall és Anne annyira összeillenek én meg mégis azt kívánom bárcsak szakítanának. Hogy lehetek ekkora seggfej? Niall az egyik legjobb barátom. És végre boldog. Nekem is örülnöm kéne. De nagyon szeretem Annet és nem akarok neki fájdalmat okozni. Láttam az arcát, hogy mennyire aggódik Niallért és mennyire örült mikor visszakapta. Nem akarom megfosztani ettől a boldogságtól. De nem fogok róla lemondani. Tudom, hogy mennyire önzőnek hangzik de nem tudok. Bármennyire is akarom nem tudom. Ha meglátom semmi nem érdekel csak ő. Soha nem hittem, hogy valaha érezni fogok ilyet....

* Niall szemszöge*

Végre Annel lehetek. Annyira hiányzott. Ez a lány egyszerűen felbolygatta az egész világomat. Soha nem fogom elhagyni. Ahogy megláttam tudtam. Ő az a lány akit mindig is vártam. Van szerelem első látásra. Nem hiszem el, hogy ez a lány az enyém. Olyanok vagyunk, mint a kirakós két darabja. Soha nem hittem, hogy egy magyar modell lesz a barátnőm. Annyira örülök, hogy így történt. A fiúk és a lányok is nagyon szeretik. Főleg Harry. Meg tudom őket érteni. Nem sokára megyünk kettesben Balira ott végre csak egymáséi lehetünk. A fiúknak még nem is szóltam róla...